Évente kétszer állítjuk át az óránkat, az idei első alkalomra pedig már nem kell sokat várni, hiszen az március 26-án, vasárnap lesz. A rossz hír, hogy ekkor egy órával kevesebbet alszunk, hiszen hajnali 2 óráról 3-ra kell majd állítani az órákat, ám ez után később fog sötétedni.
Ahogy eddig, most is az energia-megtakarítás a fő cél, ám a hosszabb ideig tartó természetes fény akár a közúti balesetek számát is csökkentheti.

Az elgondolás szerint a hosszabb nappalokhoz igazított időszámítás elsősorban a világítási igény csökkenésével jelent megtakarítást. A hasznos, aktív órák számának gyarapítása számos vonatkozásban kedvező hatásokkal bír. Így a szabadban végzett, nem csupán rekreációs tevékenységekre, de például az építőipari munkálatokra is több idő adódik ezáltal. (Az óraátállítás megszüntetése akár káoszt is okozhatna.)

Kapcsolódó

Az előzmények

A nyári időszámítást elsőként Németország alkalmazta 1916. április 30-ától. A rendszert átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is (és még sok más ország), de a világháború végén mindenhol visszaálltak a normál időszámításra. Legközelebb a második világháború idején alkalmazták - mivel spórolni kellett mindennel.

Magyarországon 1954-57-ben vezették be a nyári és a téli időszámítás rendszerét, 1958 és 1979 között azonban szünetelt a használata, csak 1980-ban vették elő újra.