Megkésve indult, és azóta sem ért el minden érintettet a kormány tavaszi kurzarbeit programja - írja a Népszava. Jóval kevesebben kaptak bértámogatást az összesítések szerint, mint ahányan részmunkaidőbe kényszerültek. Júniusban sorolták át a legtöbb dolgozót részmunkaidőre: ekkor több mint 261 ezren dolgoztak a veszélyhelyzet kihirdetése előtti időszakhoz képest alacsonyabb óraszámban.

Számuk azóta fokozatosan csökkent, ám október elején még mindig 123 ezren voltak a részmunkaidőre átsoroltak, közülük pedig 76 ezer munkavállalónak legalább a felére csökkent a munkaideje - közölte a KSH. Mindez egyértelműen a járványhelyzet számlájára írható, hiszen tavaly még havonta átlagosan csak 7200 dolgozó munkaidejét csökkentették valamilyen okból

Kapcsolódó

Bár a KSH azt írja, hogy ebben az úgynevezett kísérleti statisztikában azok az alkalmazottak szerepelnek, akiknek a munkáltatója március 11. után jelentette be a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) a korábbi megállapodás szerinti heti munkaidő csökkentését, a részmunkaidőre soroltak létszámát azonban csak az április 27-május 3.-i héttől kezdve közlik. Vagyis onnantól, amikortól már egyszerűbben lehetett igényelni a rövidített munkaidőben dolgozók után a munkahelyvédelmi bértámogatást.

Így nem derül ki a statisztikából: a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése és a kurzarbeit magyarosított változatának elindulása között eltelt bő másfél hónapban hány dolgozónak csökkentették úgy a munkaidejét, hogy ahhoz még nem kaphatott állami bérkiegészítést. Pedig éppen ebben az időszakban álltak le sorra az autógyárak, zártak be tömegesen a szállodák, az éttermek és az üzletek.