A héten bevezetett két adó egyike, a járványügyi kiskereskedelmi különadó, kísértetiesen hasonlít a 2010-ben egyszer már bevezetett bolti kiskereskedelmi különadóra. Van benne azonban egy csavar. Az adót ugyanis nemcsak a hagyományos magyar áruházláncoknak kell fizetniük, hanem a külföldi internetes kereskedő társaságoknak is. Legalábbis erre lehet következtetni a kormányrendelet szövegéből, amely a "nem fióktelep" útján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet is adóztatja, ha a terméket Magyarországon adják át a vevőnek.

Úgy tűnik tehát, hogy a magyar pénzügyi kormányzat a járványhelyzet alatt egy csapásra megoldotta azt a sokakat régóta foglalkoztató kérdést, hogy vajon miként lehet vagy érdemes megadóztatni az olyan külföldi e-kereskedőket mint amilyen például az Amazon, vagy mondjuk a kínai Alibaba - állapította meg Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi iroda partnere.

Kapcsolódó

Nem babra megy a játék: egyes becslések szerint a magyar e-kereskedelmi piac évi 1000 milliárd forintos forgalmú, ennek akár a fele is külföldi kereskedőket illethet. Ez nagyságrendileg a magyar Spar vagy a Lidl éves árbevételének felel meg.

Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ezen az árbevételen milyen arányban osztoznak a "nagyok". Márpedig abból kiindulva, hogy az Amazon Egyesült Államokon kívüli forgalma 2019-ben 74,7 milliárd dollár volt, amelyből néhány tizedszázalékkal itthoni vásárlók is részesedtek, ez komoly adóbevételt tud a magyar államkasszának is jelenteni.

A legérdekesebb kérdés, hogy ezt az adót miként fogják befizettetni a külföldi kereskedőkkel? A magyar adóhatóságnak van valamilyen szintű rálátása erre a piacra, hiszen a jelentősebb volumenben távértékesítést végzőknek - elvileg - be kell fizetniük a magyar áfát. Ebből pedig az árbevétel is könnyedén meghatározható. Más kérdés, hogy mit szólnak majd azok a külföldi kereskedők, akik hirtelen az áfa fizetési kötelezettségük mellé a magyar különadóról is csekket kapnak - mondta az ügyvéd.