A felmérést múlt héten tettek közzé a Felvi.hu oldalon. Eszerint a munkát vállaló egyetemisták és főiskolások hatvan százaléka azért dolgozik, hogy a fizetéséből fedezni tudja kiadásait, minden második hallgató egyenesen azt mondta, ha nem dolgozna, nem engedhetné meg magának, hogy egyetemen vagy főiskolán tanuljon. Ugyanennyien indokolták munkavállalásukat azzal, hogy még a diplomázás előtt szeretnének némi munkatapasztalatot szerezni, 18 százalékuk pedig azért (is) dolgozik a tanulmányai mellett, hogy szüleit vagy saját gyermekeit támogatni tudja anyagilag - írta az Eduline.hu.

A kutatásban részt vevő magyar hallgatók 18 százaléka maximum heti 20, vagyis napi négy órát dolgozik, 34 százalékuk azonban ennél - saját bevallásuk szerint - többet, az oktatási portálnak nyilatkozó egyetemisták szerint nem ritka, hogy már az első- és másodévesek is napi négy-hat-nyolc órás műszakot vállalnak a munkahelyükön. Mindez pedig a tanulástól veszi el az időt.

Kapcsolódó

Ez a helyzet biztosan nem javít az egyébként is siralmas lemorzsolódási adatokon. Az oktatási államtitkárság szerint ugyanis az alap- és osztatlan szakokon a hallgatók több mint harmada, 36-38 százaléka nem jut el a képzés befejezéséig. A mesterképzéseken és a szakirányú továbbképzéseken 14-17 százalék az arány.

Eközben tizenegy éve nem emelkedtek az ösztöndíjak. A tanulmányi ösztöndíj minimumösszegét ugyanis egy 2007-es kormányrendelet határozza meg, a jogszabály szerint ilyen juttatást a nappali tagozatos, államilag támogatott formában tanuló hallgatók legfeljebb 50 százaléka kaphat, a havi összeg pedig nem lehet kevesebb 5950 forintnál, átlagos összege egy korábbi becslés szerint 15 ezer forint. Ez pedig kevés ahhoz, hogy valaki eltartsa magát.

Fotó forrása: Shutterstock.