Magyarországon a betegek azért választják a magánellátást, mert a magánegészségügyben hamarabb kapnak időpontot, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese a múlt héten a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság által szervezett IME egészségügyi konferencián.

A betegek kommentjeiből az látszik, hogy a Debreceni Egyetemen 2023-ban az orvoshiány, a hosszú várólisták, és a várakozási idő zavarta a leginkább a betegeket. Az még érthető volt, hogy a koronavírus-járvány után egy-két évvel ezt tapasztalták a betegek, de 2023 decemberében mégis csak furcsa, – amikor már egy éve működik teljes gőzzel az egészségügy, – hogy tovább romlik a lakosság megítélése. 

Sokasodnak a betegek a várólistákon

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista adatai alapján a lakosság valóban jól érzi, hogy még mindig komoly gondot okoz a betegek ellátása szempontjából, hogy hányan állnak sorban a műtők ajtajában. Júniusban a három leghosszabb várólistán, csípő-és térdprotézisért, valamint szürkehályog-műtét miatt több mint 29 300-an várnak műtéti beavatkozásra, míg 2025. márciusában ugyanezekre a beavatkozásokra 27 ezer beteg várt. Vagyis néhány hónap alatt újabb kétezerrel nőtt a három műtéttípus esetében a várakozók száma. Egy év alatt pedig újabb 5700 beteggel lett több, hiszen 2024. júniusában 23 600 beteg volt ugyanezeken a várólistákon, erről itt olvashat bővebben.

Kiemelte, hogy az egészségügy belső törvényei megváltoztak, míg korábban, amikor volt paraszolvencia, addig a kollégák abban voltak érdekeltek, hogy a beteget bevigyék a kórházba és a kórház falain belül gyógyítsák meg őket, az új világban pedig ezt már a kórház falain kívül szeretnék megoldani, persze legálisan azért, hogy a kiesett jövedelmüket pótolják.

Amit érzékelünk az nem más, mint a jövedelem restaurációja

 – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.

Kép:  IME

Kiemelte, nem a magánellátással van baj, hanem azzal a megoldással, amivel az orvoskollégák élnek. Az orvosok egy része nem azt mondta 2021-ben, amikor elkezdődött a többlépcsős béremelés, hogy számára nem megfelelő új fizetés, ezért elmegy a magánellátásba, hanem inkább azt választotta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és a magánellátásban is dolgozik, vagy kettős jogviszonyt tart fenn.

Ezért is van bizalomvesztés a közellátásban az úgynevezett “dual practice” vagyis a kettős jogviszony miatt, ami komoly problémát jelent, és ezzel már az  Egészségügyi Világszervezet (WHO) is foglalkozott. 

Kapcsolódó

A WHO szerint a kettős praxis: 

  • növeli a várakozási időt;
  • csökkenti az állami ellátás minőségét;
  • hozzájárul az állami ellátásban a hiányzásokhoz és a munkaidővel való takarékoskodáshoz;
  • a kettős praxis hozzájárul a területi egyenlőtlenséghez is.

A WHO 2024-ben megjelent kiadványában azt írták, hogy a kormányok általában három stratégiát alkalmaznak a kettős praxis kezelésére:

  1. Figyelmen kívül hagyás – Gyakori erőforrás-hiányos országokban, ahol nincs elegendő szabályozási kapacitás.
  2. Kezelés – Szabályozás és szerződéses megállapodások révén a negatív hatások mérséklése és a pozitívumok kihasználása miatt.
  3. Tiltás – Általában ott alkalmazzák, ahol a magánszektor gyenge, a köz- és magánellátás helyettesíthető egymással, és a szabályozás hatékonyan érvényesíthető.

A magánegészségügy nem segíti az állami egészségügyön és nem megmenti a betegeket, ennek éppen az ellenkezője igaz – sorolta Ónodi-Szűcs Zoltán. Példaként említette, hogy  Kanadában teljes tiltás van, egyesek szerint csak ezt tudja az összes negatív hatást megszüntetni.

Ugyanakkor Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta, bármi olyan dolog támogatható, ami csökkenteni tudja az információs aszimmetriát, mert az mind segíti a betegek orvoshoz jutását.

A betegek kitettségét a betegút szervezéssel is lehet csökkenteni. A Debreceni Egyetemen például olyan ügyfélszolgálatot alakította ki, ahol a betegek számára, sms-t küldenek tájékoztató jelleggel, megfelelő weblapot alakítottak k, amin könnyen eligazodnak a páciensek. Közel 70 ember segítő kolléga dolgozik egy teljesen elkülönített térben, egy részük a call centerben dolgozik, azért, hogy azt a fajta elveszettséget, amit a beteg érez, azt megpróbálják minimalizálni.