A hálapénz kivezetése óta egyre több orvos a magánszektorban is dolgozik, ezzel pedig a betegek nem jártak jobban – vélekedett az Orbán-kormány volt egészségügyi államtitkára a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese az IME szaklap XIX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján.

Ónodi-Szűcs Zoltán egy 2018–2023 között végzett online felmérésre visszautalva elmondta, hogy az emberek azért választják a magánegészségügyet, mert kevésbé férnek hozzá az állami ellátáshoz. A lakosság legnagyobb problémájaként

  • a várólistát,
  • a várakozási időt
  • és az orvoshiányt említette.

Két éve az emberek 63 százaléka ítélte úgy, hogy sokat kell várni vizitre vagy műtétre, miközben öt évvel korábban csak 40 százalék vélekedett így

– idézte fel a kutatás eredményét.

A szakember számára az érthető, hogy a Covid negatívan befolyásolta a betegek hozzáférését az ellátáshoz, az azonban kevésbé érthető, hogy most, amikor teljes gőzzel működik az egészségügy, annak megítélése tovább romlott 2023-ban.

  • Az orvos–beteg-találkozások számában évi 70 millió alkalommal negyedikek vagyunk a világon, ennek ellenére hiányként érzékeli a lakosság az egészségügyi ellátást.
  • A várólisták sem csökkennek. A NEAK adatai szerint míg tavaly júniusban 29 300-an vártak beavatkozásra, főként csípő-, térdprotézis és szürkehályogműtétre, 2024-ben ugyanekkor 23 600 voltak, akik 60 napon túl várakoztak.

Utalt arra, hogy miután a 2020. november 18-án hatályba lépett rendelet szerint a paraszolvenciát eltörölték, az egészségügy belső törvényei megváltoztak. Korábban abban voltak az orvosok érdekeltek, hogy a kórházban gyógyítsák meg a betegeket, az új világban ennek falain kívül igyekeznek legálisan pótolni a kiesett jövedelmet.

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja, nem a magánellátás térnyerésével van probléma, hanem hogy duálpraxisban dolgoznak az orvosok. A többlépcsős béremelés nyomán megtartották az egészségügyi szolgálati jogviszonyukat, és mellette a magánellátásban is dolgoznak.

Ma már több mint 40 országra jellemző ez a problémakör, ami egyfajta bizalomvesztést hoz létre az egészségügyi ellátás iránt.

A WHO 2024-es kiadványa szerint a kettős praxis növeli a várakozási időt, csökkenti az állami ellátás minőségét, ahol ez hiányzásokhoz, a munkaidővel való takarékoskodáshoz vezet, hozzájárul a területi egyenlőtlenségekhez. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint azokban az országokban nem foglalkoznak a két szektor egymáshoz való viszonyával, ahol gyakori a humánerőforrás-hiány és nincs megfelelő szabályozási környezet erre.

Máshol licencekhez, külön szerződéshez kötik a magánpraxisban végzett munkát. A menedzsmentnek ugyan van lehetősége fellépni, például helyi szabályozással, bár a szakember úgy látja, ha nincs átfogó keretrendszer, nehéz gátat szabni az egyre szélesebb körben terjedő folyamatoknak.

Hozzátette, az egészségügyi ellátások bizonyos térségekben történő szüneteltetése is ide tartozik.

Az teljesen téves álláspont, hogy a magánegészségügy segít az állami ellátáson és megmenti a betegeket, ennek épp az ellenkezője igaz

– fogalmazott a Ónodi-Szűcs Zoltán.

Az új helyzetben – meglátása szerint - nem működnek a régi eszközök, ezzel is indokolható, hogy a várólistacsökkentő-program keretét nem tudták év végéig felhasználni az intézmények.

Újabb drámai adat – Néhány hónap alatt további félszáz praxis lett üres

Már több mint ezer, pontosan 1005 alapellátó praxisban nincs orvos Magyarországon, a legfrissebb július eleji adatok szerint. A Magyar Orvosi Kamara szerint a magyar egészségügyi rendszer súlyos helyzetben van.