A legtöbb helyen 10 és 15 százalék között nőnek jellemzően az új üzleti évtől a keresetek, ám olyan cégekkel is találkoztak az egyeztetések során, ahol mindössze 3-5 százalékos vagy akár 20-22 százalékos fizetésfelzárkóztatást is bevetnek a vállalatok - mondta a lapnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

A szakember arról is beszélt, továbbra sem tudnak olyan cégről, amely a kollektív szerződés módosítását kezdeményezte volna akár a korábbi egy évnél hosszabb munkaidőkeret bevezetése, akár a túlórakeret megemelése érdekében. A Ligához nem érkeztek jelzések az önkéntes, munkaadó és munkavállaló között létrejött, kötelezően elrendelhető túlórakereten felüli rendkívüli munkavégzés bevezetéséről sem.

Kapcsolódó

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kifejtette: a béremelésnél a munkaerő megtartása kiemelt szempont továbbra is. A tendenciák szerint a legtöbb helyen 10 százalék feletti bérmegállapodást sikerült elérni, a szakszervezeteknek is ez a céljuk. Ugyanakkor van, ahol alacsonyabb mértékű, 6-8 százalékos az idei emelés.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára reálisnak tartja a 10 százaléknál magasabb keresetemelést. Emlékeztetett, hogy több nagy cégnél, ahol erős volt a szakszervezeti követelés, akár 18 százalékos felzárkóztatást kaptak a dolgozók - olvasható az MTI szemléjében.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben nagyobb továbbra is a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amely hazánkban az uniós átlagnál magasabb. A nagyobb keresetek célja elsősorban a munkaerő megtartása, ám a felzárkózó bérek lehetőséget adnak a ma külföldön élőknek a hazatérésre, illetve akár kevesebben gondolkodhatnak külföldi munkavállaláson is - vélte.