A nemzeti dohányboltok több ezer üzletből álló hálózatára vonatkozó törvény lassan tíz éve van érvényben. Az Európai Unió lakosságának mintegy 40 százaléka hasonló állami licenc alapján működő rendszerben jut dohánytermékekhez - mondta Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak.
A kiskereskedelem más ágazataival ellentétben a trafikosokat jogszabály köti abban, mit tarthatnak az üzletben, így a kínálatot nem bővíthetik szabad belátásuk szerint. A dohányárucikkeknek rögzített az ára hazánkban, vagyis bármelyik nemzeti dohányboltban ugyanannyiért lehet megvásárolni őket.
Ugyanígy jogszabály határozza meg azt is, hogy mennyi lehet a kiskereskedelmi árrés, vagyis a trafikos nyeresége e termékeken.
Helyi közösségek
Lengyel Antal ugyanakkor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a dohányboltok mára a helyi közösségek szerves részét képezik, integrálódtak a települések szövetébe.
Az elmúlt évtizedben európai uniós előírás nyomán bevezették azt a rendszert, amely „a gyártól a hamutartóig” nyomon követi a dohánytermékeket. Ezt az intézkedést követte az ízesített cigaretták kivezetése a piacról, s végül ez év elejétől a dohányboltok polcain kizárólag márkajelzést nem tartalmazó, egységes csomagolású termékek kaphatnak már helyet.
Körülbelül 18 ezren dolgoznak az ágazatban, akiknek a szervezet képzési programot szervez. Ez segíti, hogy képzett eladók álljanak a trafikok pultja mögött.
Legolvasottabb

Elképesztő költségvetési számokat közölt a BKK: 30 százalékkal többet kell fizetnünk a jegyekért

Gondokat jelez előre a téli hónapokra a gáz ára

A lengyel fegyverstop margójára: nyugaton tényleg nem értik, mekkora kárt okoz az ukrán gabona

Negyven erőgép szállta meg a paksi építési területet

Durva, mi készül: maximum 110 km/h-t érhet a B-s jogsi, ráadásul új vizsga kellene az elektromos autókhoz
