A legnagyobb kárt azzal okozza a kormány, hogy átgondolatlanul központosítja az önkormányzati intézményeket − állítják az érintettek. Az érzelmeken és szociológiai érveken túl is alapvető problémákat fog okozni ugyanis például a közoktatási intézmények átvétele. Itt valószínűleg úgy alakul majd a történet, ahogy a tűzoltóságoknál volt: az állam ingyen elvitte az ingatlanokat, s az sem zavarta, hogy azokon esetleg hitel volt. A hitelt ugyanis az önkormányzatoknak kell továbbra is fizetniük.

Hasonló várható az iskoláknál is, annál is inkább, mert az alkotmányt úgy tervezi módosíttatni a kormány, hogy lehetővé váljon az önkormányzati ingatlanok ingyenes átadásának szabályozása jogszabály-módosításokkal. Ez az indoklás szerint segítséget jelent a konszolidációban. Kérdés, miféle segítség az, amikor a hitelt nem, az intézményt viszont elveszi az állam az önkormányzatoktól. Külön mérközés lesz a hiteleknél felmerülő fedezetcsere. Ez még akkor lesz a legegyszerűbb, ha az önkormányzatnak van más ingatlana, ami még terhelhető − ez esetben "csak" a hitelt nyújtó bankkal kell megegyezni. Kicsit nehezebb lesz a tárgyalás, ha az önkormányzatnak az elvett iskolán kívül más ingatlanvagyona nincs (jelzésértékű, hogy van olyan önkormányzat, amely egy ügylethez a település szennyvízhálózatát ajánlotta fel fedezetként).

Ennél is keményebb ütközet lesz azonban az, amit adott esetben az unióval kell majd megvívni. Nem ritka ugyanis, hogy egy önkormányzat az iskoláját, kollégiumát uniós támogatás segítségével korszerűsítette. Ezekhez a beruházásokhoz azonban az önkormányzatoknak komoly vállalásokat is tenniük kellett − nem lehet egy kollégiumot fél év után szállodává alakítani. Ha az állam veszi át az intézmények fenntartását s ehhez az ingatlanokat is magáévá teszi, megsértheti a támogatáshoz kapcsolódó megállapodást. Itt kemény bírságokra kell számítani − mondta Gémesi György, a MÖSZ elnöke −, bőven elképzelhető, hogy ezek miatt az át nem gondolt ügyek miatt sokkal drágább lesz a leves, mint a hús