Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta az első uniós szintű jogállamisági jelentését, amelyben minden tagállam jogállamisági helyzetéről részletes elemzést készített.

Fontos, hogy ez nem az a bizonyos mechanizmus, ami az EU-támogatások kifizetéséhez kötött jogállamisági feltételrendszer, aminek létrehozása miatt a magyar kormány azzal fenyegetőzik a lengyelekkel együtt, hogy az EU egész hétéves költségvetését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását finanszírozó alap elindulását megvétózza. Ez a jogállamisági jelentés nem egy szankciós mechanizmus. Az Európai Bizottság szerint ez egy új megelőzési eszköz, amely az új éves európai jogállamisági mechanizmus részét képezi.

Kapcsolódó

A jelentés célja az EU-ban megfigyelhető legfontosabb - pozitív és negatív - fejlemények, valamint az egyes tagállamokban fennálló egyedi helyzet áttekintése, és a jogállamisággal kapcsolatos esetleges problémák, valamint a bevált módszerek a lehető leghamarabbi azonosítása. A jelentés négy területre terjed ki:

  • igazságszolgáltatási rendszer,
  • korrupcióellenes keret,
  • médiapluralizmus és -szabadság,
  • a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.

A jogállamisági jelentés egy általános jelentésből, valamint a tagállamok egyedi helyzetét bemutató 27 országfejezetből áll.

Gondok a bírói függetlenséggel

A Magyarországról szóló elemzésben a Bizottság kiemeli, hogy az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban, többek között az Európai Parlament által kezdeményezett, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás során.

A jelentés megjegyzi, hogy az európai szemeszter keretében a bírói függetlenség megerősítésére irányuló felhívásra a magyar kormány még mindig nem tett lépéseket. Kiemelik, hogy például a független Országos Bírói Tanács számára kihívást jelent a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása.

A jelentés szerint a Kúriával kapcsolatos fejlemények is aggodalomra adnak okot, különös tekintettel a Kúria azon határozatára, amelyben törvénysértőnek minősített egy, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.

A jelentés aggályosnak tartja, hogy az új szabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés által megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos eljárás mellőzésével történő kinevezését, valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, az igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció.

Súlyos megállapítások a korrupcióról

A jelentés megállapítja, hogy a korrupcióellenes intézményi keret különböző szervek között oszlik meg. A korrupciót azonban a független ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége, valamint a politika és egyes nemzeti vállalkozások szoros összefonódása elősegíti.

Súlyos állítások felmerülése esetén rendszerszinten fordul elő, hogy elmarad a határozott fellépés a magas rangú tisztviselők vagy azok közvetlen környezetét érintő korrupciós ügyek kivizsgálásakor és üldözésekor. Ez a probléma az európai szemeszter keretében és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) részéről is felmerült, tekintve, hogy hiányzik az elkötelezettség a GRECO ajánlásainak teljesítésére - fogalmaz a jelentés.

A rendszerszintű ellenőrzések és a független felügyelet tekintetében javítható a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése. Bár a lobbitevékenység szabályozása továbbra sem teljes körű, a korrupció megelőzésére irányuló politikák az államigazgatási és a bűnüldöző szervek integritására helyezik a hangsúlyt.

Az állampolgári felügyelet lehetőségei a tömegtájékoztatás szabadságának korlátozásával párhuzamosan szűkülnek, ami a civil társadalmi szervezeteket övező ellenséges környezettel, valamint az átláthatóságra és a közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alkalmazása során folyamatosan felmerülő új kihívásokkal együtt tovább gyengíti a korrupcióellenes keretet.

Közvetett politikai befolyás a médiára

A jelentés készítői szerint a Médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van. A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága nem teljesen garantált. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával megvalósuló médiakoncentráció fokozta a médiapluralizmust fenyegető veszélyeket. A kormánypárti médiaorgánumoknak juttatott jelentős összegű állami hirdetés révén a kormány közvetett politikai befolyást gyakorolhat a médiára.

A független médiaorgánumok munkáját módszeresen akadályozzák. További aggodalomra ad okot, hogy egyre gyakrabban kerül sor az ilyen médiaorgánumok felvásárlására.

Kérdéses jogbiztonság

Aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége, mivel ritkábban alkalmaznak nyilvános konzultációkat és hatásvizsgálatokat. A jogbiztonsággal kapcsolatban kérdéseket vet fel, hogy a hatóságok számára lehetővé vált, hogy a jogerős bírósági határozatokat megtámadják az Alkotmánybíróság előtt.

A független intézmények gyengítése és a civil társadalomra nehezedő fokozott nyomás még súlyosabban kihat a fékekre és ellensúlyokra. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Az ítélet végrehajtásához szükséges jogszabályi intézkedések előkészítése folyamatban van - jegyzi meg a jelentés.

A kormány előhúzta a nehéztüzérséget

A most megjelent jelentésről érdemes tudni, hogy az Európai Bizottság a dokumentumot számos féllel szorosan együttműködve készítette, ebben a munkában a tagállamok is részt vettek. A Bizottság a tagállamok nemzeti hatóságaival, köztük az igazságügyi hatóságokkal, a bűnüldöző hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, például az újságíró-szövetségekkel és a civil társadalommal is egyeztetett, a forrásokat világosan megjelölte a jelentés végén és a jelentéshez fűzött háttéranyagban is világosan megjelöli mely szervezetekkel egyeztetett. Sőt, a jelentés elfogadása előtt a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy a rájuk vonatkozó országfejezeteket friss tényadatokkal egészítsék ki - vagyis a magyar kormányt a jelentés nem érte váratlanul, a tartalmával már a publikálás előtt tisztában voltak.

Az, hogy a jelentés esetleg kínos kijelentéseket tartalmaz a magyar kormány számára, már abból is lehetett sejteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Judit igazságügyminiszter már jóval a jelentés megjelenése előtt pedzegette, hogy Magyarország ellen "támadásokat" fognak indítani ősszel. Ezt Orbán Viktor azzal fejelte meg a jelentés megjelenése előtti napokban, hogy nekiment a Bizottság témáért felelős alelnökének, Vera Jourovának a lemondását követelve a testület elnökénél. Erre a kommunikációra utána más kormánytagok és Deutsch Tamás EP-képviselő is rácsatlakozott.

A jelentés megjelenése után sem hagyott alább a harci kedv. Varga Judit a Facebookon egy bejegyzésben esett neki a jelentésnek mondván: az "Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban. A jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan."

Varga Judit szerint "a jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható", és azt "valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei", amelyek nagy része szerinte olyan civil szervezet, amely az elmúlt években pénzügyi támogatást kapott a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

A bejegyzésben Varga Judit a jelentés megállapításaival szemben kijelenti: "Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben." "Magyarország Alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul". Emellett leszögezi: "a magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül."

Az ÁSZ sem maradt ki a sorból

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is közleményt juttatott el az MTI-hez, amiben ugyan közvetlenül nem hivatkoznak az Európai Bizottság jogállamisági jelentésére, de kijelentik: Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet. Az ÁSZ emlékeztet, hogy közös nyilatkozatot adtak ki a múlt héten a korrupció elleni fellépésben együttműködő állami szervezetek - a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal - vezetői, amelyben az aláírók leszögezték, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általuk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben.

A Közbeszerzési Hatóság is az átláthatóságot bizonygatja

Az Európai Bizottság jelentését a Közbeszerzési Hatóság sem hagyta szó nélkül. A hatóság az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelenti, hogy az Európai Bizottság saját adatai támasztják alá, hogy Magyarországon kiemelkedő a közbeszerzések átláthatósága és megfelelően érvényesül a verseny. (Az Európai Bizottság országspecifikus jelentései és ajánlásai az elmúlt években rendre a KH állításával ellentétben a közbeszerzésekben a verseny hiányára hívják fel a figyelmet és fontos problémaként aposztrofálják azt - a szerk.)

A KH azzal érvel, hogy az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájának mutatói alapján Magyarországon a közbeszerzési eljárásoknál az információk 98 százalékban nyilvánosak, a magyar ajánlatkérők jogkövetők, mert a meghirdetett közbeszerzésekkel kapcsolatos adatokat szinte mind közzéteszik, Magyarországon évek óta csökkenő tendenciát mutat a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az összes közbeszerzésen belül. A felhívásokra érkező ajánlatok száma alapján a KH a versenyt is biztosítottnak látja: az elmúlt 12 év adatai alapján egy eljárásra átlagosan 7 ajánlat jutott, a közbeszerzési érték 68 százaléka kisvállalkozásokhoz került, a magyarországi eljárások 41 százaléka pedig részajánlattételre is lehetőséget ad.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közlemény szerint kifogásolta az uniós közbeszerzési adatbázis, a TED hiányosságait. Amíg az adatközzététel elmaradását az unió nem szankcionálja, addig az adatbázisa sem lesz alkalmas a tagállamok összehasonlítására - vélekedett az elnök, hozzátéve, hogy a jogállamiságot vagy a versenyt hiányoló megállapításokat kizárólag hiteles forrásokra, megbízható adatbázisokra és kutatásokra lehetne alapozni.