Az amerikai hírügynökség 2013 óta készíti el innovációs rangsorát több tucat tényező figyelembe vételével, amelyeket hét, egyenlő súllyal figyelembe vett csoportba rendez: a kutatás-fejlesztési intenzitás, a gyártás hozzáadott értéke, a termelékenység, a tőzsdén jegyzett high-tech vállalatok száma, az egyetemek hatékonysága, a kutatók és a szabadalmak száma alapján - írja a G7 portál.

A top 50-es listán Dél-Korea első helye nem meglepetés, a mostanival együtt kilenc évből hétszer az élen végzett. Az ország különösen kiemelkedően szerepelt a szabadalmak, a kutatás-fejlesztés és a gyártás hozzáadott értéke tekintetében. Ahogy egy szöuli professzor a Bloombergnek fogalmazott, hazájában szinte teljes az egyetértés abban, hogy a k+f létfontosságú az ország jövője szempontjából.

Kapcsolódó

Magyarország egy helyet előrelépve idén a 27. helyet szerezte meg az innovációt értékelő listán. Az alindexek közül a legelőnyösebb értékelést a gyártás helyi hozzáadott értékére kaptuk, míg a legrosszabbat az egyetemi szféra hatékonyságára.

Térségünk volt szocialista, már EU-tagállam országai hasonlóan szerepeltek: a legjobban Szlovénia, a 22. hellyel, míg Lengyelország a 23., Csehország pedig a 26. helyen áll a listán.

A rangsor második helyét Szingapúr szerezte meg, elsősorban egyetemeinek és a helyi gyártás magas hozzáadott értékének köszönhetően. A harmadik Svájc lett, amely kiegyensúlyozottan teljesített az összes, k+f-hez kötődő kategóriában. A tavalyi győztes Németország a 4. helyre csúszott vissza, míg az USA az első tízből is kiesve a 11. lett, elsősorban a visszaeső egyetemi pontszámok miatt - írja a G7.