A miniszter szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta 55 százalékkal bővült. A KSH adatai szerint viszont a mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2015-ben csak 22,5 százalékkal haladta meg az egyébként igen rossz 2010-est.

Ehhez hozzátéve a kedvező 2016-os adatokat, 2010-hez képest az összes kibocsátás növekedése még mindig csak 33 százalék - 2009-hez viszonyítva pedig csak 18 százalék a bővülés.

Kapcsolódó

A fő gond azonban az, hogy még ez alatt a pár év alatt is igen hullámzóan alakul a kibocsátás - többek közt az éves csapadékmennyiség függvényében. Ez már csak azért sem csoda, mert az öntözött mezőgazdasági területek aránya a 2009-es 1,3-ról csak 1,8 százalékra emelkedett 2015-ben, majd 1,7 százalékra mérséklődött 2016-ban.

A magyar mezőgazdaságban hat év alatt 50 ezer új munkahely létesült - mondta a miniszter. A GKI kutatói szerint ennyi biztosan nem. A mezőgazdaság munkaerő felhasználása ugyanis 2009-2015 között csökkent. Bár eltolódás történt a fizetett és a nem fizetett (családi) munkaerő között az előbbi javára, ennek mértéke 21 ezer úgynevezett évi munkaerő-egyenérték. Bár lehet, hogy ez részmunkaidős állásokból jött össze, ez még akkor sem tekinthető az erősödő mezőgazdasági foglalkoztatás jelének.

A magyar agrárium súlya a GDP termelésében a "rossz" 2009-2010-es évekbeli 3 százalékról a "jó" években 4 százalékra nőtt. A 2010-2015 közötti összesen 10 százaléknyi GDP-emelkedéshez pedig összesen 1 százalékponttal járult hozzá azzal, hogy a rossz években 0,7-0,8 százalékkal csökkentette, a jókban 0,6-0,7 százalékkal növelte azt.

A KSH legutóbbi adatai szerint 2016 első három negyedévében a magyar GDP 2,1 százalékkal nőtt, ehhez a mezőgazdaság 0,6 százalékkal járult hozzá - annyival, amennyivel kedvező talajnedvességű években szokott. Valódi erősödésről majd akkor beszélhetünk, ha a magyar mezőgazdaság az időjárás szeszélyeinek kevésbé kitett módon termel és termékeit jövedelmezően jövedelmezően tudja eladni a versenypiacokon. Sokat kell még ehhez tanulni és fejleszteni - olvasható a GKI elemzésében.