Újabb makroadat jelzi a magyar gazdaság gyenge állapotát: az év második negyedében a szállított áruk tömege 10, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 4 százalékkal süllyedt az egy évvel korábbihoz képest. A korábban még úgy-ahogy növekedést mutató nemzetközi áruszállítás volumene 1, teljesítménye 4 százalékkal csökkent. Igaz, ez még mindig jobb, mint a belföldi fuvarozás 15, illetve 4 százalékos visszaesése.

Mindez részben a meghatározó súlyú közúti szállítás nagymértékű teljesítménycsökkenésével magyarázható - összefüggésben a nagy megrendelőnek számító építőipar mélyrepülésével -, de hatott a járműállomány struktúraváltozása is. A 3,5 tonna feletti gépjárművek - köztük is főként a kamionok - egyre inkább a nemzetközi áruszállításban vesznek részt, a belföldi fuvarok egy részét lebonyolító, 3,5 tonna alatti járművek teljesítményét viszont - az európai gyakorlatnak megfelelően - a KSH nem méri.

Forrás: KSH

A belföldi közúti áruszállítás volumene 17 százalékkal zsugorodott éves összevetésben, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény pedig 13 százalékkal, miközben nemzetközi viszonylatban 5 százalékos csökkenés következett be. A képhez hozzá tartozik, hogy az első negyedévben a belföldi mutatók nagyobb, a külföldiek pedig kisebb elmaradást jeleztek.

A volumen és a teljesítmény eltérő ütemű apadása azt jelenti, hogy kevesebb árut szállítottak relatíve nagyobb távolságra. Az átlagos szállítási távolság 8 százalékkal nőtt, az egyre nehezebb piaci környezet viszont hatékonyabb fuvarszervezésre kényszeríti a szereplőket, így csökkent az üresen megtett utak aránya.

A piac szűkülését az egyéni vállalkozók jobban megszenvedik, mint a társas vállalkozások: ez egyrészt a teljesítmény tempósabb csökkenésében, másrészt az üres futások nagyobb arányában csapódik le. Utóbbi 30 százalékra rúg, a társas vállalkozások 20 százalékával szemben.

Az első negyedévi növekedés után stagnálásba váltott a vasúti áruszállítás volumene, ami a nemzetközi szállítás kismértékű csökkenéséből és a belföldi forgalom 43 százalékos megugrásából jött össze. Ez részben annak köszönhető, hogy a Duna alacsony vízállása miatt a vízi szállítás gyakran a vasútra terelődött át, a kisebb vasúttársaságoknak kedvezve, amelyek teljesítménye év/év alapon 20 százalékkal nőtt.

A belvízi áruforgalom volumene 14, teljesítménye 8 százalékkal nőtt az első negyedévi zsugorodást követően. Az emögötti folyamatok felemásak, hiszen a kirakások, azaz az importszállítmányok össztömege 38 százalékkal esett, a berakások (vagyis az export) 67 százalékos növekedése mellett.

A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma az első negyedévhez hasonlóan 15 ezer tonna volt, ami 17 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.