Az infláció jövőre is számottevően a cél alatt, míg 2015-ben a kibocsátási rés záródása mellett is az árstabilitásként értelmezett növekedési ütemmel összhangban alakul - prognosztizálja a jegybank a csütörtökön megjelent inflációs jelentésében. Az MNB szakértői úgy látják, a visszafogott fogyasztási kereslet mellett rövid távon az elmúlt időszak kedvező költségsokkjai, valamint a szabályozott energiaárak november 1-jei újabb csökkentése érdemben mérséklik az inflációt. A monetáris politika számára kiemelt jelentőséggel bíró, az inflációs alapfolyamatot középtávon meghatározó tényezők mérsékelt adószűrt maginflációt vetítenek előre. A csak fokozatosan élénkülő belföldi fogyasztás, valamint a mérséklődő inflációs várakozásokon keresztül jelentkező másodkörös hatások egyaránt támogatják az alacsony inflációs környezet fennmaradását. Az idei 1,7 százalék után jövőre 1,3 százalékra mérséklődhet az infláció, 2015-ben pedig 2,8 százalékot vár az MNB.

A jegybank a gazdasági növekedés folytatódó javulására számít, a GDP az idénre várt 0,6 százalék után 2014-ben 1,7, 2015-ben pedig 2,2 százalékkal nőhet. A gazdaság növekedése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat: a következő negyedévekben a belföldi kereslet is fokozatosan tovább élénkülhet. A növekedés forrása rövid távon főként az export és a beruházások bővülése lehet. Az export élénkülését a külső konjunktúra erősödése mellett a termelésbe egyre magasabb kihasználtsággal bekapcsolódó autóipari kapacitások is támogatják. Az új termelő kapacitások hozzájárulhatnak az exportpiaci részesedés újbóli növekedéséhez.

Forrás: MNB

A beruházások élénkülését elsősorban az EU-forrásból megvalósuló állami beruházások növekedése, valamint
a növekedési hitelprogram (nhp) támogatásával bővülő vállalati beruházások okozhatják.

Az alacsony inflációs környezetben a lakossági jövedelmek vásárlóértéke tovább emelkedhet, azonban a szigorú hitelkörnyezet és a háztartások adósságleépítése miatt a lakossági fogyasztás csak fokozatosabb fordulatot mutathat.

A munkapiacon a konjunktúra élénkülésével párhuzamosan a foglalkoztatás bővülésére számíthatunk az MNB szerint. A mérsékelt belső kereslet fegyelmezi a vállalatok árazási döntéseit, így jövedelmezőségük javulását elsősorban bérköltségeik
visszafogásával igyekeznek elősegíteni. A keresleti környezet élénkülése a vállalatok termelékenységét is javíthatja,
melynek üteme várhatóan meghaladja a reálbér-növekedését. A laza munkapiaci kondíciók és az alacsony inflációs
várakozások hozzájárulnak ahhoz, hogy a nominális bérdinamika a teljes előrejelzési horizonton a közép távú céllal
konzisztens szinten alakuljon. A fokozatosan javuló keresleti kilátások, az erősödő termelékenység-növekedés hozzájárul
a vállalati jövedelmezőség javulásához.

Az előrejelzési horizont második felében bezárulhat a kibocsátási rés, elsősorban az exportszektor teljesítményének
és az élénkülő beruházásoknak köszönhetően. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás lassabban élénkülhet, és szintje
még az előrejelzési horizont végén is érdemben elmarad a válság előtti értékétől. Összességében a reálgazdasági
környezet továbbra is dezinflációs hatású. A magyar gazdaságot középtávon alacsony inflációs nyomás jellemezheti,
melyet támogat a mérsékelt importált infláció, a visszafogott kereslet árazási döntéseket fegyelmező hatásai és az
inflációs várakozások fokozatos mérséklődése. Az MNB az előrejelzésével konzisztens kamatpályában a pénzpiaci környezet
stabilizálódásával számol.