Nagyjából 85 interjút folytatott Magyarországon az Európai Parlament jogbiztonságot firtató delegációja, aminek keretében állami, média, és a civil szektorban tevékenykedők képviseletével találkoztak a napokban Budapesten.

Mint arról Gwendoline Delbos-Corfield, a delegáció vezetője Strasbourgban beszámolt a sajtónak, a mostani egy eredetileg 2019-re tervezett látogatás volt, amit végül csak most lehetett megtartani a Covid-19 miatt, viszont több kifogásolt hazai jogszabály is indokolta, hogy vizsgálódjon az EP.

Kapcsolódó

Ilyen látogatás a LIBE (az EP emberjogi testülete) részéről 2011 óta nem történt.

Sokat beszéltünk már Magyarországról ilyen kérdésekben, ideje volt a helyszínen is tájékozódni
- mondta Delbos-Corfield.

Aggasztó a hatalmi struktúra

A delegáció főbb aggodalmakként három területet tudott megnevezni magyarországi interjúi nyomán:

Az alapítványokba kiszervezett közintézmények, oktatási, kulturális vagyonok nagyon aggasztják a delegációt, lévén itt nem lehet átlátni a pénzköltést. Mivel immár az államtól hivatalosan független jogi entitásokról van szó, megszűnt az adatszolgáltatási kötelezettség.

Az is zavarta a delegációt, hogy a mostanra kialakított intézményi és államigazgatási rendszer azt is jelentheti, hogy hiába jönne jövő tavasszal kormányváltás, a mostani berendezkedés gyakorolná a tényleges irányítást.

Sokan, a 85 megkérdezett közül leginkább az újságírók panaszkodtak a Pegasus – ügyre, annak lehetőségére, hogy a kormány megfigyelte őket titkosszolgálati csatornákon keresztül. Erről a delegáció kérdezte Varga Judit igazságügy- és Pintér Sándor belügyminisztereket, akik a beszámoló szerint lényegében nem tagadták a megfigyelést, de mást sem árultak el.

Most akkor diktatúra van?

A delegáció tagjai is megosztottak abban, hogy aggasztó diktatúra alakulna Magyarországon, ami miatt be kell fenyíteni a kormányt, a jogbiztonság (rule of law) előírásainak megszegése miatt pénzektől megfosztani az országot.

Konkrét javaslatok is elhangzottak ezen a téren, a többségi vélemény is ez volt a delegáció tagjai körében.

A kisebbségi véleménye alapján se a korábbi, sem a tényleges budapesti interjúk nem szolgáltattak semmilyen konkrét bizonyítékot, hogy emberi jogok intézményesen sérülnének Magyarországon. Ennek megfelelően a támadások is politikaiak.

A vizsgálatoknak újabb fordulói következnek.

Korábbi beszámoló a budapesti vizsgálatról:

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.