Átlépte a 40 ezret a Magyarországon az új villanyautók száma. Ez hatalmas előrelépés, de azt még nem lehet tudni, hogy a következő évtizedekben mi váltja majd fel a belső égésű motorokat – mondta Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője az InfoRádiónak.

2035-től hiába keresné az autókereskedésekben bárki, Európában már nem fognak árulni belső égésű motorral hajtott személyautókat, mert a „légkörbe szennyezőanyagot juttató üzemanyagot” használnak.

Már az elektromos autókat is buherálják a használtpiacon

A kilométeróra-tekerés már az elektromos autók esetében is terjed, ami bizony átverés a javából, hiszen nem mindegy az akkumulátor várható élettartama. Bővebben>>>

Miért terjed lassan a villanyautó Magyarországon?

Egyelőre Európa-szerte az elektromos autó kezdi átvenni a régi típus szerepét, azonban Magyarországon az átlagnál kevesebb a forgalomba került villanyautó, ami annak jelentősen magasabb az ára a belső égésűvel összevetve. Ezt a gátló tényezőt csak tetézi, hogy a töltőinfrastruktúra viszonylag fejletlen.

Ha a saját kert vagy garázs nem opció, akkor a közterületi töltés költségesnek bizonyul.

Ma tehát még csak azoknak opció az elektromos autó, akik otthon tudnak tölteni, vagy a cégnél a garázsban, amíg dolgoznak

– összegezte Szécsényi Gábor.

Egyelőre drága, de sokkal hatékonyabb

Hosszú távon az elektromos autók biztosan elterjednek, mert a villanyautók hatásfoka sokkal nagyobb, mint a legjobb hatásfokú belső égésűeké.

Energetikai szempontból egyértelműen az elektromos hajtás felé mutat minden

– hangsúlyozta a szakértő.

Mivel a töltés időigényes, a töltőhálózat nem eléggé kiépült és rövid a hatótávolság, ezért a piac és a felhasználó kell, hogy alkalmazkodjon a zötyögős átálláshoz.

Mi szól a hidrogén ellen?

A hidrogénmeghajtásról azt mondta, nagyon jó, hogy az autó működése közben vízgőz keletkezik, de a hidrogént tárolni kell és valamilyen módon az autóba juttatni, így a hatásfok erősen kérdéses.

Elő kell állítani a hidrogént, mondjuk a víz bontásából, vannak fejlesztők, kutatók és márkák, amelyek erre esküsznek, de ha meg is van a hidrogénünk, azt tárolni is kell. Csak nagy nyomáson van erre esély gazdaságosan – fogalmazott Szécsényi Gábor.

Egy-egy hidrogénautó 2-5 kilót tudna szállítani, ezzel tud menni 400-600 kilométert.

„Ezek az autók nem belső égésű motoros autók, hanem villanyautók, amelyek nagy nyomású hidrogéngáz formájában viszik magukkal az energiát, sok rétegű, bonyolult és drága tartályokban. Én úgy gondolom, az akkumulátorok felé tart a világ” – vélekedett.

Buszoknál lehet életképesebb a hidrogéncellás energiatárolás, az ugyanis könnyebb lehet egy-egy hatalmas akkumulátornál.

Áttörést jelent a járműgyártás a feldolgozóiparban

Januárban az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal mérséklődött. Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 1,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 12,7 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,7 százalékkal kisebb volt a novemberinél. Bővebben>>>