A tagországoknak egy EU-irányelv értelmében meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az Energiaklub szerint ebből a szempontból a hatályos magyar követelmények még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.
Az Energiaklub számai szerint minden épülettípusnál jobb eredményt hozhat, ha a jelenleginél szigorúbb követelményeket alkalmaznak: a beruházási és működési költségeket, illetve az energiaárak várható alakulását is figyelembe véve az épület használóinak a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás jelenti az "olcsóbb" megoldást. Az 50-60 évvel ezelőtt, téglából épült családi házaknál például felújítás nélkül 30 év alatt − mai értéken − mintegy 13 millió forint globális költség merül fel, míg egy szigorúbb feltételeknek megfelelő felújítás teljes költsége 8 millió forint körül alakul − mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.
Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei szerint a lakóépület-állomány szigorúbb követelmények szerinti felújításával több mint 150 petajoule energiát lehetne megtakarítani, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15 százaléka.
Legolvasottabb
Óriási zuhanás a kutakon, ekkor érdemes tankolni
Pénzes boríték helyett keserű szájíz: sok a dühös munkavállaló
Megjött a döntés: ez történik csütörtöktől az üzemanyagárakkal
Megvan a NASA legújabb vezetője, el sem hiszi, honnan jött
Medián: A fiatalokat a Tisza, az idősebbeket a Fidesz viszi
Vészjelzés a hazai webshopoknak: a vásárlók negyede Kínába kattint
A világhírű grófi család tőzsdére vitte a kastélyait és a szigeteit is
Jöhet az ónos eső: ezekben a vármegyében nem árt vigyázni
Nem is gondolná, hogy töltenek a magyarok