A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A beáramló friss tőkének és a hozamoknak köszönhetően az év első felében már több mint húsz százalékkal emelkedett a befektetési alapok nettó eszközértéke − derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adataiból. Tavaly ugyanebben az időszakban 4,4 százalékos volt a vagyoncsökkenés, ami jól mutatja az idei intenzív érdeklődést. Ráadásul a felfutás nem csak a tőzsdék kedvező tevékenységének köszönhető, hiszen a 719 milliárd forintos vagyonnövekedésen belül 342,2 milliárd friss tőke volt.

Az alapok sikere egyrészt az utóbbi évek adóváltozásain alapul, melyek növelték a lakosság megtakarítási lehetőségeit, emellett a csökkenő alapkamat is ebbe az irányba hajtja a befektetőket, hiszen a bankok egyre alacsonyabb kamatot fizetnek a betétekre.

Az intenzív érdeklődést látva nem meglepő, hogy hat hónap alatt huszoneggyel nőtt a befektetési alapok száma a szakmai szövetség adatai szerint. Ennél nagyobb bővülésre az első félévben 2008 óta nem volt példa. A legtöbb új terméket márciusban és májusban dobták a piacra, akkor egyaránt hattal nőtt az alapok száma.

Jellemzően azokban a típusokban lett több alap, melyekbe sok tőke áramlott, vagyis nem lehet véletlen a termékfejlesztési láz a szektorban. A sorból csak a tőkevédett alapok lógnak ki, melyeknek száma tízzel emelkedett az év eleje óta, a kezelt vagyon azonban csak 3,4 százalékkal hízott. A tíz új termék többsége nyilvános zártvégű alap, hét ebbe a kategóriába tartozik. A második legtöbb új alap az abszolút hozamú kategóriában jött létre, azonban ez még jelentős vagyonnövekedéssel is párosult, hat hónap alatt 73,8 százalékkal emelkedett a nettó eszközérték. A kötvényalapok száma mindössze hárommal emelkedett, azonban az általuk kezelt vagyon 89 százalékkal ugrott meg az első félévben. A legtöbb pénz továbbra is a konzervatív befektetési politikát folytató pénzpiaci alapokban van, azonban ezek száma kettővel csökkent az év eleje óta. A pénzpiaci termékeknél a következő időszakban az augusztusban bevezetett eho-teher hozhat piaci mozgásokat, ugyanis a kezelőknek nyolcvan százalékban magyar kötvényeket kell tenniük az alapba, hogy mentesüljenek a 6 százalékos teher alól. Ezt azonban lehet, hogy sokan nem is akarják majd teljesíteni, hiszen a magas arány miatt jelentősen meg lenne kötve a cégek keze a befektetési politikában.

A Bamosz adatai szerint számszerűleg tőkevédett alapból van a legtöbb, ebbe a kategóriába 164 termék tartozott június végén. Ezenkívül száz feletti szám csak az alapok alapjai esetében tapasztalható. Ebben a két típusban értelemszerűen a legalacsonyabb az egy termékre jutó átlagos vagyon is. Ugyanakkor például a pénzpiaci alapok esetében mindössze 55 termék között oszlik meg az 1479,3 milliárd forintos kezelt vagyon.
A befektetési alapok piacának felfutására az új alapok indítása mellett új szereplők belépésével is reagált a szakma. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egyelőre csak első negyedéves adatokat publikált, de már azokból is látszott, hogy a 2012 végi 35 után márciusban már 37 alapkezelő volt a magyar piacon. Mindez azért lényeges változás, mert előtte évekig egyáltalán nem emelkedett a szereplők száma, 2008 vége óta 34-en stagnált a felügyelet adatai szerint.

Főbb alaptípusok adatai
Nettó eszközérték (milliárd Ft)Alapok száma (darab)
2012. dec. 31.2013. jún. 30.2012. dec. 31.2013. jún. 30.
Pénzpiaci alapok1369,81479,35755
Kötvényalapok390,9738,84649
Részvényalapok255,6237,68079
Vegyes alapok141,8236,75857
Alapok alapjai323,2451,9105101
Abszolút hozamú alapok204,4355,45158
Tőkevédett alapok466,8482,8154164
Ingatlanalapok359,7387,91818
Zártkörű értékpapíralapok205,91924749
Forrás: Forrás: Bamosz