Egy évvel a következő választás előtt az látszik, hogy az egészségügy nagyon erős kampánytéma lesz, ezzel kezdte a Magyar Kórházszövetség kongresszusán tartott előadását Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára. 

Digitalizációs ugrás: az EESZT-től a mesterséges intelligenciáig

A magyar egészségügy digitalizációs éllovas. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) kapcsolatban megjegyezte, hogy a 21-dik század derekán dübörög a digitalizáció, ami elől nem tud elugrani a magyar egészségügy és nem is akar. 

A laborhálózat fejlesztésével kapcsolatban az államtitkár elmondta: fontos, hogy az intézmények azonos nyelvezetet használjanak, strukturált laborleletekre van szükség valamennyi vérvételi ponton. Itt már dübörög a mesterséges intelligencia (AI), de a vastagbélrák szűréseknél és az  emlőszűréseknél is használják az AI-t. 

Kapcsolódó

A mesterséges intelligencia szoftvereket pilot jelleggel elkezdték használni. Kiemelte, azt már látják, hogy a következő 50 évben az egészségügyben folyamatosan jelen lesz a humánerőforrás-krízis. Éppen ezért van szükségre az AI segítségére is. A képalkotó diagnosztikai felvételeknél a mesterséges intelligencia támogatásával a rendelkezésre álló magasan képzett humánerőforrás, a lehető legrövidebb idő alatt meg tudja hozni a beteg ellátása szempontjából a legjobb döntést.

Rendelkezésre áll egy hatalmas adatvagyon, és készül egy Ágazati Adatvagyon Stratégia is, aminek egyik oszlopa igazodik az európai egységes adattérhez is. Ez pedig azért fontos, mert ha egy magyar bekerül Európa valamelyik egészségügyi intézménybe, akkor a betegadatait bárhol le tudják kérdezni. 

Kevés a centrum, több beavatkozásra lenne szükség

A meddőségi kezelések bővítése is kiemelt téma volt. A Járóbeteg Irányítási Rendszerben (JIR) az asszisztált reprodukciós regiszter már megjelent. A IVF-kezelésekkel kapcsolatban a konferencián egyébként Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának volt vezetője, aki február végén távozott az igazgatóságról is tartott egy előadást. Úgy fogalmazott az elmúlt években letették a meddőségi ellátórendszer alapjait, a kezelések nyomán a nemzetközileg meghatározott kumulatív élveszületési ráta a korábbi 18,5 százalékról 2025-ben várhatóan 20,5 százalékra, jövőre a tervek szerint 24,5 százalékra nő.

Világszerte minden hatodik nő és minden hatodik férfi meddő és ez az adat a magyar párokra is igaz. Magyarországon évente 30 ezer lombikkal kapcsolatos beavatkozásra lenne szükség, tavaly pedig 17 ezer volt. 

Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának volt vezetője
fotó: Hartl Nagy Tamás

Az IVF kezeléseknek köszönhetően 2023-ban 14 155 lombik beavatkozás történt, 2024-ben pedig 17 857. Tavaly az újszülöttek 3,2 százaléka lombik beavatkozásból született, 2023-ban 3,06 százalék, 2021-ben pedig 2,38 százalék, sorolta az adatokat Vesztergom Dóra. 

Hangsúlyozta, még több lombikintézetre lenne szükség, még három lombik centrum létrehozását tervezték, amikor még ő vezette az igazgatóságot. Fontos lenne, hogy ne álljanak meg azok a projektek, amiket elkezdett, ezek közé sorolta a petesejt donáció hozzáférhetővé tételét, mert erre nagyon nagy igény van. Évente 800-zal több gyermek születhetne, a petesejt donációval kapcsolatos javaslatuk már kodifikációs szintig jutott – emelte ki.

A másik fontos dolog pedig a petesejt lefagyasztásának az engedélyezése, erre jelenleg Magyarországon a nőknek nincs lehetősége, csak a férfiaknak, az egyenjogúság szempontjából is fontos lenne, hogy megvalósuljon.

Ősszel sok minden megváltozik

Takács Péter a petesejt donációval kapcsolatban kiemelte, hogy hamarosan már második körben tárgyal a kérdésről az egyházakkal azért, hogy a magyar pároknak ne kelljen Brnoba menni petesejtért. A petesejt fagyasztásra is képes a hazai ellátórendszer. Az őszi törvényalkotási ciklusban jogi áttörés jöhet ezen a téren, hangsúlyozta az államtitkár.

A beutalók 70 éve kialakult rendszerét is átalakították úgy, hogy már nem csak egy rendelőbe mehet a beteg, hanem az ország bármely járóbeteg-szakrendelőjében lehet orvost foglalni az EgészségAblak applikáción keresztül vagy a 1812-es telefonszámon. Túlfoglalni nem lehet egy-egy rendelésre, a rendszeresen gondozott betegek esetében pedig arra kérte az orvoskollégákat, hogy ne turáztassák a beteget, ezt csavarják minimumra. Foglalják be két kattintással számukra a kontroll időpontot is. 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szűrővizsgálati behívóit is digitálissá teszik hamarosan, az  Ügyfélkapun vagy EgészségAblakba fog érkezni a meghívó. És erről a háziorvos is értesülni fog, hogy melyik betege kapott szűrővizsgálatra behívót mammaográfiára vagy vastagbélszűrésre.

Nem sok a 2-3 három hónap várakozási idő

A CT és MRI- program jelenleg dübörög, idén 20 készüléket kapnak az intézmények 13 CT-t és 7 MRI-t. A napokban írtunk arról, hogy nagybevásárlást csinált az OKFŐ, mivel novembertől az állami egészségügyben csak állami készülékekkel végezhető képalkotó diagnosztikai vizsgálat, ezért 6,7 milliárdért CT-ket és MR-készülékeket vett a főigazgatóság, erről itt olvashat bővebben.

Magyarországon a képalkotó diagnosztikai vizsgálatoknál a várakozási idő relatív hosszú 6-10 hét CT esetében, és 8-12 hét MRI esetében, ez a várakozási idő Takács Péter szerint megfelel az európai standardoknak, középmezőnyben vagyunk.

De következő 1-1,5 évben, ahol a készülékek még alkalmasak a működésre, ott nem cserélni fogják az eszközöket, hanem tesznek mellé még egyet. Azért, hogy amikor egy sürgősségi ellátásra érkezett beteg miatt csúsznak a vizsgálatok, akkor a másik gép, a feltorlódott vizsgálatokat el tudja végezni. Preferálják a távleletezést, amire egyébként 7,5 milliárd forintot biztosítanak.

Tavaly több évközi kisebb konszolidáció volt a kórházakban, utalt az elszabadult adósságokra az államtitkár. De idén sikerült megállapodni a Pénzügyminisztériummal évi 150 milliárdos többletről, ami a dologi kiadások fedezetére szolgál majd.

Idén 5,9 százalék lesz az egészségügyi infláció, ezt alapdíj emelés formájában odaadják az intézményeknek. 

Ha a 150 milliárd forint beépül a rendszerbe, az az adósság kétharmadát fogja rendezni. Az államtitkár szerint évi 80 milliárd forint az, ami még tolerálható adósság összágazati szinten. Erről Pintér Sándor megállapodott Nagy Mártonnal, hogy biztosítani fogják ezt az összeget 2026. év elején, mint konszolidációs forrást. 

Azt, hogy nullszaldós legyen egy kórház, azt senki nem várja el 

– tette hozzá az államtitkár. 

Az orvosokkal szemben felállított teljesítménycélok is megjelennek majd az ellátórendszerben, mert a rendkívül magas orvosi alapbérek nem minden kollégát ösztönöznek nagyobb teljesítményre. Példaként említette a magánegészségügy szereplőit, ahol már megjelentek a teljesítményelvárások az orvosi szerződésekben – ezt a mintát a közellátásban is követni kívánják.