A múlt év azonos időszakához képest 15,7 százalékkal csökkent a hazai gázfelhasználás 2023 első három negyedévében. Januártól szeptemberig 1,07 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz fogyott, a megtakarításból nagyjából kétharmad-egyharmad arányban vette ki a részét a gazdaság és a lakosság - közölte az Energiaügyi Minisztérium.

Hozzátették, a bőséges gázkészlet mellett a visszafogott felhasználás is erősíti a hazai ellátásbiztonságot, miközben „a magyar családok Európa legalacsonyabb energiaárait fizetik”.

A lakossági gázfelhasználás 17,4, a gazdasági szereplőké pedig 14,7 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

A számokat háromhavi bontásban vizsgálva az első negyedévben összesen 23,3 százalékos visszaeséshez képest a második-harmadik negyedéves csökkenés csak egyszámjegyű - írták.

A múlt hónapban a nyárias időjárás miatt is 43,4 százalékkal maradt el a lakossági gázfogyasztás a tavaly szeptemberitől. A 2022 első kilenc hónapjában országosan felhasznált közel 6,9 milliárd köbméterrel szemben idén szeptember végéig kevesebb mint 5,8 milliárd köbméter gáz fogyott el - közölte a tárca.

A hazai tárolókban elérhető bőséges gázmennyiség is a megfelelő felkészültséget igazolja a már megkezdődött fűtési szezonra. A több mint 6,3 milliárd köbméteres készlet 97 százalékos töltöttséget jelent. A fogyasztásarányos adat 64 százalék, ezzel az egyik legkedvezőbb mutató Európában, több mint duplája az uniós átlagnak.

A minisztérium emlékeztetett, a legutóbbi fűtési szezonban a megelőzőhöz viszonyítva mintegy negyedével kevesebb földgáz fogyott.

A Központi Statisztikai Hivatalnak az MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló összesítése szerint a 2023 vizsgált időszakában felhasznált árammennyiség 2264,4 gigawattórával volt alacsonyabb a 2022-es azonos időszakénál.

Így összességében és a negyedévek átlagában is hozzávetőleg 7 százalékos a megtakarítás.

A közleményben hangsúlyozták, hogy hazai lakossági átlagárhoz képest a földgázért a svédeknek tízszer, a hollandoknak és íreknek hatszor, a villamos energiáért pedig az íreknek megközelítőleg ötször, a cseheknek és németeknek négyszer többet számláznak.

Az említett országokhoz képest egyébként valóban alacsonyabbnak tűnnek a magyar rezsiköltségek, ám az összehasonlítás különösen Svédország esetében csalóka: ott ugyanis elvétve használ a lakosság vezetékes gázt, hiszen alapvetően elektromos árammal valamint megújulókkal fűtenek. A numbeo.com adatai alapján azt sem lehet kijelenteni, hogy egy átlag stockholmi háztartás többet fizetne a rezsiért, mint egy budapesti. Ugyanez a helyzet a listából kimaradt Finnországban is, ahol gáz nélkül is alacsonyabbak a lakhatás ilyen irányú költségei. Az való igaz, hogy a régiót tekintve talán csak Romániában és Bulgáriában tudnak némileg alámenni a magyar áraknak.