Teljesen új helyzetet teremthet Magyarországon az Európai Unió Bíróságának múlt heti, precedens értékű döntése, amely alapján a devizahiteles szerződések teljesen érvénytelenek lehetnek. Az ítélet szerint az adósok csak a kapott tőkével tartoznak, az árfolyamkülönbözet és a kamatok terhét a pénzintézeteknek kell viselniük. Ennek kapcsán most részletesen megválaszoljuk a felmerülő legfontosabb kérdéseket.

Mit mondott ki pontosan az ítélet?

Az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án kimondta, hogy egy magyar devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelennek minősül, mivel a bank nem tájékoztatta megfelelően az adóst az árfolyamkockázatról.

Kapcsolódó

Az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás azt jelenti, hogy a bank nem magyarázta el teljeskörűen és érthetően a fogyasztónak: a forint és a deviza árfolyamának változása drasztikusan megemelheti a törlesztőrészleteket. Az Európai Bíróság szerint az ilyen, a teljes árfolyamkockázatot az adósra hárító kikötés tisztességtelen, ha a bank nem világosan ismertette a kockázat jellegét a szerződés megkötésekor. Ebben az esetben a tisztességtelen feltételt úgy kell tekinteni, mintha nem is létezett volna a szerződésben, és ha a szerződés enélkül nem teljesíthető, akkor az egész szerződést érvénytelennek kell nyilvánítani.

Az ítélet lényege tehát az, hogy a devizahitel-szerződés semissé válik, ha a bank elmulasztotta megfelelően felhívni a figyelmet az árfolyamkockázatra. A bíróság döntése értelmében ilyen esetben az adósokra nem hárítható semmilyen, az árfolyamváltozásból eredő teher. Minden devizaárfolyam miatti többletköltséget utólag a banknak kell állnia, az adós pedig csak a felvett tőke összegéig felel.

A döntés azért precedensértékű, mert első alkalommal mondta ki uniós bíróság ilyen egyértelműen, hogy a magyar devizahiteles szerződésekben az árfolyamkockázat tisztességtelen viselése a szerződés teljes érvénytelenségét vonhatja maga után.

Milyen konkrét ügyben született ez a döntés?

Az ítélet alapjául szolgáló ügy egy magyar házaspár svájci frank alapú autólízing-szerződéséről szólt, amelyet 2007-ben kötöttek. A házaspár évekkel később perre ment a finanszírozó pénzügyi intézménnyel szemben, mert úgy vélték, hogy a szerződésük tisztességtelen: nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, mekkora kockázatot jelenthet a forint árfolyamának gyengülése.

Az első- és másodfokú bíróság Magyarországon részben igazat adott nekik abban, hogy a tájékoztatás hiányos volt, de mégsem semmisítette meg teljesen a szerződést.

Ehelyett egy kompromisszumos megoldást alkalmaztak: a lízingszerződést érvényben tartották, de a követelés összegét csökkentették úgy, mintha a szerződést kezdettől forintban kötötték volna.

Az adósok azonban ezzel nem értettek egyet, mert ők a teljes érvénytelenséget és az összes befizetésük visszatérítését szerették volna elérni, ezért fellebbezés után a Kúria elé került az ügy. A Kúria 2023-ban úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatali kérdéseket tesz fel az Európai Bíróságnak Luxembourgban, amely kapcsán született meg a mostani ítélet.

Hogyan próbálta korábban a magyar állam rendezni a devizahitelek problémáját?

2010 után egyre több adós indított pert a bankja ellen, arra hivatkozva, hogy a devizahiteles szerződésük tisztességtelen vagy érvénytelen. A perekben azzal érveltek, hogy a bank félrevezette őket vagy nem adott elég információt a lehetséges árfolyamváltozásokról.

A bíróságok eltérően ítélték meg ezeket az ügyeket: volt, ahol az adós, máshol a bank javára döntöttek. A kialakult jogi bizonytalanság és a perek tömege miatt a helyzet egységes rendezése halaszthatatlanná vált.

Első körben a Kúria 2014 júniusában hozott egy jogegységi határozatot, hogy egységesítse a bíróságok gyakorlatát. Ebben a bírói testület kimondta, hogy a devizaalapú kölcsön önmagában nem jogellenes konstrukció, tehát a devizahitel-szerződések nem semmisek pusztán amiatt, hogy devizában tartják nyilván a tartozást. Mindemellett azonban tisztességtelennek minősítette az úgynevezett árfolyamrés alkalmazását (amikor a folyósításnál és a törlesztésnél eltérő árfolyamot használ a bank), illetve kimondta, hogy egyoldalú kamatemelést csak szigorú feltételekkel tehet a bank.

A Kúria döntése arra is kitért, hogy az árfolyamkockázat alapesetben az adóst terheli. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a bank nem adott megfelelő tájékoztatást, és emiatt a fogyasztó számára nem volt érthető, hogy ezt a kockázatot teljes mértékben ő viseli.

Az Országgyűlés ezt követően 2014 nyarán és őszén meghozta az úgynevezett devizahiteles mentőcsomag törvényeket (DH1, DH2, DH3 törvények), amelyekben törvényileg rögzítették, hogy a korábban tisztességtelennek minősített árfolyamrés helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamát kell alkalmazni minden szerződésben, továbbá előírták a bankoknak, hogy forintban számolják el a tartozásokat, és 2015 elején kötelezően átváltsák a devizahiteleket forinthitelekre egy meghatározott árfolyamon. Emellett a törvények kötelezték a bankokat, hogy számoljanak el az adósokkal és fizessék vissza az esetleges jogtalan túlfizetéseket (például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés miatti különbözeteket).

A törvények az Alkotmánybíróság elé kerültek, miután többen is alkotmányossági panasszal fordultak a taláros testülethez. Az Alkotmánybíróság több határozatában is alkotmányosnak találta a devizahiteles törvényeket, és elutasította az ezek megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az Ab indoklása szerint a törvényalkotó beavatkozása igazolható volt a súlyos társadalmi válság miatt, és a jogszabályok megfelelő egyensúlyt teremtettek a felek érdekei között.

Milyen következményekkel járhat a luxembourgi ítélet a magyar bíróságokra, a jogalkotóra és a devizahiteles perekre?

A Kúriának és az alsóbb fokú bíróságoknak is át kellene értékelniük eddigi ítélkezési gyakorlatukat. A luxembourgi ítélet ugyanis egyértelművé tette, hogy nem tartható fenn az a korábbi megközelítés, amely a devizahitel-szerződéseket a tisztességtelen feltételek kihagyásával is életben tartotta. Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy újra kell gondolni az összes korábbi döntést és jogegységi határozatot is ebben a tárgykörben.

A döntéssel ráadásul a 2014–2015-ben hozott elszámolási és forintosítási törvények is összeütközésbe kerültek az uniós joggal, így akár törvénymódosítások is jöhetnek.

A parlamenti ellenzék már be is nyújtott több javaslatot a kérdésben. A Demokratikus Koalíció közleménye szerint a párt devizakárpótlási törvényjavaslatot nyújt be, amely lehetővé tenné a devizahitelesek részére, hogy a felvételkori árfolyamon számolják el a devizahitelüket, a különbözetet pedig kapják vissza az adósok. Jámbor András és Hadházy Ákos országgyűlési képviselők pedig egy ettől független törvényjavaslatot nyújtottak be, amely azt kezdeményezi, hogy az összes folyamatban lévő devizahiteles ügyet függessze fel a magyar állam addig, amíg kiderül, mi a jogértelmezése ennek a döntésnek. Illetve javasolják, hogy szülessen olyan törvény, amely átülteti az Európai Bíróság döntésének szellemiségét a magyar jogrendbe, és megpróbálja kompenzálni az érintett polgárokat.

Az ítélet hatására sok devizahiteles adós kezdi meg vagy folytathatja a pereskedést a bankjával szemben, illetve a korábbi eljárásokat is újra le kell lefolytatni vagy felülvizsgálni. A 2007-es ügyben az adósokat képviselő ügyvéd, Marczingós László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy több millió devizahitel-szerződést érinthet az EUB döntése. Azt azonban hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a magyar állami szervek részéről a végrehajtás, felül kell írni az egész magyar bírói gyakorlatot.

Az OTP Bank a bíróság döntését úgy kommentálta lapunknak eljuttatott írásában, hogy „az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án közzétett előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntésének lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben. Az Európai Unió Bírósága jelen döntése ugyanis egy egyedi esethez kötődik és azon az előfeltevésen alapul, hogy a fogyasztói devizahitelt nyújtó adott pénzügyi vállalkozás árfolyam kockázatról szóló ügyfél-tájékoztatása tisztességtelen volt, és a devizahitel szerződés emiatt válik érvénytelenné (semmissé). Az OTP Bank devizahitel szerződéseiben az árfolyam kockázat feltárása tisztességes volt, ezt a bíróságok az erre irányuló fogyasztói perek elsöprő többségében (néhány egyedi, gyakorlati hibás esetet leszámítva) következetesen megállapították. Az OTP Bank devizahitel szerződései tehát kevés egyedi kivételtől eltekintve érvényesek és tisztességesek, így nem merül fel esetükben az érvénytelenségi kérdés, amelyre az Európai Unió Bírósága jelen előzetes döntése a Kúriának iránymutatást ad”.

Mit tehetnek most a devizahitelesek?

Minden érintett devizahitelesnek célszerű lehet felülvizsgáltatnia egy szakértővel, hogy az ő szerződésében fennállt-e az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás. Ha ez a helyzet, akkor az adós jogosult lehet pert indítani a bank ellen a szerződés érvénytelenségének megállapítása és a pénzének visszaszerzése céljából. Akik már perben állnak, jelezhetik a bíróság felé, hogy kérik az EUB ítéletének figyelembevételét, és nyilatkozhatnak arról, hogy a szerződés semmisségét kérik.

Azok a devizahitelesek, akiknél a hitelük nemfizetése miatt végrehajtás indult, kérhetik a végrehajtás felfüggesztését arra hivatkozva, hogy az alapjául szolgáló szerződés vitatott érvényességű az EUB ítélete alapján.

Marczingós László szerint minden devizahitel miatti végrehajtást fel kellene függeszteni most, amíg ki nem derül a szerződések sorsa a bíróságon.

Az ügyvéd azt is javasolta az érintetteknek, hogy tüntetésekkel, levelekkel próbáljanak nyomást gyakorolni a magyar hatóságokra a jogerős ítélet betartása érdekében.