Lázár János közölte: 24 olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Közülük a legtöbbet, körülbelül 3,5 milliárd forintot Százhalombatta kockáztatta. A kabinet kérése az - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy az ÁSZ folytasson le soron kívüli törvényességi ellenőrzést ezeknél az önkormányzatoknál, vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél.

A karcagi Kun-Mediátor-ügyet kérdésre szimpla bűncselekménynek minősítette, utalva arra, hogy a szervezet engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységet.

A kormány által első körben szintén szerdán tárgyalt jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban a Miniszterelnökség vezetője közölte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 30-ig bocsátja a Költségvetési Tanács rendelkezésére a 2016-os büdzsé tervezett főszámait.

Lázár János megerősítette, hogy május 13-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetési előterjesztést. Szerinte az év végi országgyűlési elfogadással szemben az év közepére előrehozott költségvetési szavazás erősíti az átláthatóságot, kiszámíthatóbb költségvetési környezetet biztosít. A költségvetési tervekkel kapcsolatban kiemelte az szja-csökkentést, a sertés tőkehús áfájának csökkentését és a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését.

A Miniszterelnökséget érintő költségvetési ügyekkel kapcsolatban megemlítette, hogy 2016. július 1-jével legkevesebb 30 százalékos béremelést kapnak a területi közigazgatásban dolgozók összesen 25 milliárd forintos nagyságrendben. Az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének pontos tartalmáról pedig társadalmi konzultáció megindítását javasolja Lázár János, aki ezt a lépést közigazgatási rezsicsökkentésként jellemezte.

Kérdésre beszélt arról is, hogy a távközlési adó mértékén nem kívánnak változtatni, a bankadó mértéke azonban lépcsőzetesen csökkenni fog. Ezzel együtt arra kérik a bankszektort, hogy növelje a hitelezést - tette hozzá.