Magyarországon a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves, vagy annál idősebbek korosztályban az elmúlt 20 évben 81 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik magas vérnyomással küzdenek.

A cukorbetegek száma két évtized alatt majdnem két és félszeresére nőtt a felnőttek között, az iskolai szűrővizsgálatok pedig azt mutatják: a 8–18 évesek között a lúdtalp, az elhízás és a látásromlás a leggyakrabban előforduló probléma. Nézzük az adatokat részletesen!

A leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei, közülük első helyen a magas vérnyomás áll – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Fenntartható Fejlődés Indikátorai című kiadványból.

Drasztikus emelkedés

A háziorvosok jelentései alapján a magasvérnyomás-betegség tízezer lakosra jutó száma az elmúlt 20 évben a 19 évesek és annál idősebbek körében 81 százalékkal nőtt, míg 2001-ben 2214, 2021-ben 4007 volt a tízezer lakosra jutó betegszám.

Nemek szerinti adat 2021-ben:

  • a férfiaknál 3789;
  • a nőknél 4201 megbetegedés jutott tízezer lakosra.

A statisztikai adatokból az látszik, hogy az idősebb korosztályokban rendre gyakoribb a magasvérnyomás-betegség előfordulása, mint a fiatalabbaknál.

2021-ben tízezer lakosra:

  • a 19–24 évesek körében 314 megbetegedés jutott;
  • a 75 éves és annál idősebb korosztálynál pedig 9392 magasvérnyomás-beteg.

A jelentés kiemeli, hogy a legjelentősebb különbség a 25–34 és a 35–44 évesek között van, utóbbiban majdnem két és félszer magasabb a magas vérnyomásban szenvedők aránya. A régiók közül Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön élők mutatói a legrosszabbak.

Rengeteg a diabéteszes és a szívbeteg

További jelentős számú megbetegedést okoz a felnőtteknél az iszkémiás szívbetegség, vagyis a szívkoszorúér betegség, amit a túlsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életmód, valamint a stressz okoz, illetve rengeteg a cukorbeteg és az asztmás is.

A szívkoszorúér betegek száma 2001 és 2015 között 76 százalékkal nőtt. Volt hat év, 2015 és 2021 között, amikor pedig 7 százalékkal csökkent: míg 2001-ben 863, 2015-ben 1523, 2021-ben 1420 beteg jutott tízezer azonos korúra.

Két évvel ezelőtt a házorvosok adatai szerint:

  • a férfiak körében 1323;
  • a nőknél 1505 szívbeteg jutott tízezer lakosra.

Az idősebb generáció felé haladva nő a betegszám itt is,

  • míg a 19–24 éves korosztályban 17;
  • a 75 évesek és annál idősebbek között már 5401 szívbeteget regisztráltak a háziorvosok.

2021-ben a legjelentősebb különbség a 25–34 és a 35–44, illetve a 35–44 és a 45–54 évesek között figyelhető meg: itt mindkét esetben több mint háromszorosára nőtt a betegek száma. A legrosszabbak az Észak-Alföld régió mutatói, itt tízezer lakosra 2146 beteg jut.

A cukorbetegség előfordulásának gyakorisága két évtized alatt majdnem két és félszeresére nőtt a felnőttek között. Míg 2001-ben tízezer betegből 585, 2021-ben 1406 betegnél diagnosztizálták a diabéteszt.

A növekedés a nőknél és a férfiaknál is megfigyelhető.

  • A férfiak körében 1403;
  • a nőknél 1409 diabéteszes jutott tízezer azonos korúra.

Korosztályonként vizsgálva az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak:

  • míg a 19–24 évesek körében 94,
  • a 75 éves és annál idősebb korosztályban 3634 cukorbeteg jut tízezer lakosra.

Az asztmások száma is 2001 óta közel a négyszeresére nőtt. 2021-ben tízezer lakos közül 532 szenvedett ebben a betegségben, a nők körében 622, a férfiaknál 431. Korcsoportonként vizsgálva az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: tízezer 19–24 évesre 341, 75 éves és annál idősebb korban már 781 asztmás megbetegedés jut.

Az iskolai orvosi vizsgálatok is szomorú képet mutatnak

A 2020/21-es tanévi iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok szerint a 8–18 évesek között a vezető betegségek közé tartozik a lúdtalp. A fiúk esetében 322 ezrelék, lányoknál 285 ezrelék az arány a megvizsgált gyermekekre vonatkozóan.

A fénytörési hibák fiúknál ritkábban, a lányoknál gyakrabban jelentkeznek, az elhízás és a tartási rendellenesség is inkább a fiúkra jellemző.

A legtöbb lúdtalpas a negyedik évfolyamos fiúknál volt, a fénytörési hibák a 12. évfolyamra járó lányoknál, az elhízás és a tartási rendellenességek egyaránt a 10. évfolyamos fiúknál voltak a leggyakoribb.

Az asztma és a magasvérnyomás-betegség a közepes gyakoriságú megbetegedések közé tartoznak az iskolások között. Az asztmások száma a 6. évfolyamos fiúk esetében a legnagyobb.

A magasvérnyomás-betegség gyakorisága az életkor előrehaladtával nagymértékben nő, leginkább a fiúk körében.

Míg a 2. évfolyamosok között ezer fiú és lány közül 3-3 diáknak volt magas a vérnyomása, addig a 12. évfolyamon 40 fiú, illetve 14 lány küzd ezzel.

A cukorbetegség iskoláskorban a ritkább betegségek közé tartozik, a 2020/21-es tanévben ezer tanulóra a fiúknál és a lányoknál egyaránt 3-3 cukorbeteg jutott.