Több mint ötven személyre vet ki szankciót az USA, hogy megnehezítse az oroszok hozzáférését a háború folytatásához szükséges javakhoz és nemzetközi rendszerekhez. 

A listán szerepel a Budapesten székelő Nemzetközi Beruházási Bank és annak három fő tisztviselője, köztük egy magyar állampolgár, Laszlóczki Imre

– jelentette be a budapesti amerikai nagykövet, akinek a sajtótájékoztatójáról az Index és a Mandiner is tudósított. Laszlóczki Imre egyébként korábban azeri magyar nagykövetként is szolgált.

David Pressman úgy fogalmazott, hogy

ennek a Kreml által finanszírozott platformnak a jelenléte Magyarországon veszélyt jelent az európai országokra és a szövetségesekre. 

Elmondása szerint az amerikai kormány már 2019-ban, a bank Moszkvából Budapestre való költözésekor is jelezte aggályait, azonban arra Magyarország nem hallgatott. David Pressman szerint az Ukrajna elleni brutális háború is rámutat, hogy milyen veszélyekkel jár Oroszország és a bank európai jelenléte.

Hangsúlyozta, Amerikát továbbra is aggodalommal tölti el, hogy „a magyar kormány mély és erős kapcsolatokat” ápol Oroszországgal.

Magyarország áttételesen táplálja az orosz hadigépezetet

– tette hozzá.

Beszédét diplomatikusan azzal zárta, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok régóta fennállnak és Magyarországra fontos NATO-szövetségként tekint az Egyesült Államok.

A tudósítások szerint a kérdésekre is meglehetősen óvatosan válaszolt, elsősorban az őszinteséget és a munkát emelte ki a magyar kormánnyal folytatott munka és az amerikai aggodalmak kapcsán. Emlékeztetett, nem csak ő, elődje is szóvá tette már az oroszokkal kapcsolatos aggodalmait:

Magyarország vendégül látja a nemzetközi beruházási bankot, a dolgozók diplomataútlevéllel rendelkeznek, ezeket a kérdéseket kezelni kell. 

Ugyanakkor fontos számukra a különböző beállítottságú magyarokkal folytatott párbeszéd még azokkal is akikkel nem értenek egyet – fejtegette.

Megszellőztetett nevek

A Magyar Hang még a tájékoztató előtt megírta, hogy az amerikai szankciókkal sújtott személyek listájára a gyakran „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült. 

Neveket is közöltek, köztük olyanét, akinek a személyét David Pressman is nyilvánosságra hozta:

  • Nyikolaj Koszov, az intézmény elnöke;
  • Georgij Potapov, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese;
  • és Laszlóczki Imre magyar alelnök. 

Azt is írják, hogy eddig a listán két személy és egy cég szerepelt: a nálunk bujkáló volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki és annak cége, az I.C.I.C Kft, valamint Jevgenyija Szergejevna Tyurikova. Utóbbiról egy ukrán oldalon a többi között a következőt találták: „a személy olyan cselekményeket támogat, amelyek valós vagy potenciális veszélyt jelentenek Ukrajna nemzeti érdekeire, nemzetbiztonságára, szuverenitására és területi integritására". 

A Bloomberg már délelőtt megírta a szankciók lehetőségét, valamint, hogy a szankcionált személyek között valószínűleg egy Magyarországon működő bank tisztviselői is lehetnek.

Emlékeztettek rá, hogy a Egyesült Államok korábban is szankcionált már magánszemélyeket uniós országokban, így Magyarországon is. Legutóbb 2014-ben próbáltak nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amikor az Obama-adminisztráció korrupció gyanúja miatt több magyar tisztviselőnek, köztük a NAV akkori vezetőjének, Vida Ildikónak is megtiltotta a belépést az Egyesült Államok területére. 

Írtak arról is, hogy a magyar kormány rendre visszautasítja azokat a felhívásokat is, amelyek Ukrajna fegyverellátását szorgalmazza, miközben lobbizik az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellen. Azt is megemlítik a cikkben, hogy Magyarország Törökországgal együtt megtagadta Svédország NATO-csatlakozási szándékának ratifikálását, mondván a svédek módszeresen bírálják Orbán Viktort és kormányát a jogállamiságról folytatott uniós vitában.

Nem feledkeztek meg Szijjártó Péter minapi moszkvai útjáról sem: a magyar külgazdasági és külügyminiszter a héten Moszkvába látogatott, hogy bizonyos energiaügyleteket kössön, miközben az ország uniós szövetségesei éppen azon dolgoznak, hogy csökkentsék az orosz olaj- és gázfüggőségüket.

Számos jel arra mutat, hogy nagyon komoly feszültség van a magyar kormány és a Fehér Ház között. Egy olyan lépés megtételéhez kért az amerikai nagykövet egyöntetű politikai támogatást, amitől Washingtonban fordulatot remélnek. Azonban lehet, hogy mégsem kerül akkora „prés” alá a magyar kormány, mint azt elsőre gondolnánk. Bővebben>>>