A jegybank alelnöke a hetilap csütörtökön megjelenő számában kifejti: a lakossági devizahitel-állomány az ország egyik legsúlyosabb megoldandó problémája, nemcsak szociális, hanem konjunkturális és pénzügyi stabilitási szempontból is. Olyan megoldásra van szükség, amely mindháromra tekintettel van.

A jegybank olyan megoldást fog támogatni, amely nemcsak egy vagy öt évre, hanem - még ha nem is egy lépésben - végleg rendezi a devizahitelekkel kapcsolatos problémát, mégpedig úgy, hogy közben nem sérülhet az ország pénzügyi stabilitása, sőt, a gazdaság kockázati megítélése is javul - mondta Balog.

Kapcsolódó

Az MNB növekedési hitelprogramját értékelve azt mondta, a legoptimistább várakozásaikat is felülmúlja az új hitelek bővülése. Az eddigi adatok alapján arra számítanak, hogy a második, devizahitel-kiváltást segítő pillér keretösszegét is minimum 70 százalékban le fogják hívni.

Ami a harmadik pillért illeti: a bankok valóban nem éltek a felkínált devizacsere-ügyletekkel az előzetesen vállalt mértékben, hogy kifizessék rövid lejáratú külső adósságaikat. A rendelkezésükre bocsátott összeg negyedét, körülbelül 500 milliárd forintot vettek igénybe erre a célra. Fő okként a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos bizonytalanságot jelölték meg. Ha ez megszűnik, akkor elképzelhető, hogy mégis szükségük lesz erre a pillérre, ezért hosszabbította meg a tendereket a Monetáris Tanács a 2,5 milliárd eurós korlát eléréséig vagy visszavonásig.

A tanács a másik két pillér meghosszabbításáról még szeptemberben dönt, de előtte megkérdezik a bankokat, és értékelik a három hónap eredményeit - mondta az alelnök.

A bankszövetség javaslatainak egy része elfogadhatatlan a nemzetgazdasági tárca számára, a devizahiteles mentőcsomagról azonban még sem a kormány, sem a minisztérium nem hozott döntést - közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).