A kockázatok elkerülése érdekében a fogyasztóknak tudatosan meg kellene vizsgálniuk a pénzügyi termékeket, a hitelfelvétel előtt pedig körültekintően kellene eljárniuk. Freisleben Vilmos kiemelte: tavaly az MNB fogyasztóvédelmi vizsgálatainak fókuszában egyebek mellett a lakáshitelek kamatkockázata, a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatón (thm-en) kívüli költségei, a biztosítások terén az úgynevezett félreértékesítések és a kgfb-szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatások álltak. A jegybank emellett kiemelten vizsgálta az elszámolás, forintosítás végrehajtását és a tőkepiaci szereplők tájékoztatási kötelezettségeinek betartását is - írta az MTI.

Az MNB által szerdán közzétett 2016. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentés az aktuális pénzügyi fogyasztóvédelmi kockázatokról, a tavalyi legfontosabb jegybanki fogyasztóvédelmi vizsgálatok eredményeiről, illetve az MNB pénzügyi tudatosságát erősítő ismeretterjesztő tevékenységéről számol be.

Kapcsolódó

A jegybanki jelentés szerint a jelzáloghitelek futamideje alatt - főként a lakáshitelek akár 15-20 éves futamidejét is figyelembe véve - számítani lehet az Európa-szerte historikusan alacsony referenciakamatok, illetve azok nyomán a lakáshitelek kamatszintjének emelkedésére. Ezt az új folyósítási hiteleknél viszont részben ellensúlyozhatják a növekvő - az MNB által egyebek közt a fogyasztóbarát lakáshitel-koncepcióval is ösztönzött - banki verseny hatására csökkenő kamatfelárak.

A jelentés alapján tavaly a pénzpiacokon szintén kockázatot jelentettek egyes kis összegű, rövid fedezetlen hitelek teljes hiteldíjmutatón (thm) kívüli költségei, a biztosítóknál a félreértékesítések, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésekhez kötődő tájékoztatási kötelezettségek betartása. Az alacsony hozamok közepette emellett a tőkepiacon egyes ügyfelek a kockázatosabb, nehezen átlátható befektetések felé fordulnak. A kombinált, bonyolult tőkepiaci termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatás jegybanki ellenőrzése kiemelt feladat volt - áll a jelentésben.

A jelentés szerint egyre nagyobb fogyasztóvédelmi kockázatot jelent - az uniós szabályok alapján Magyarországon is tevékenykedő - növekvő számú határon átnyúló pénzügyi szolgáltató, mivel esetükben korlátozottak az MNB felügyeleti jogosítványai. Az elektronikus technológiák térnyerése, a felgyorsult adatáramlás és adatfelhasználás pedig a pénzügyi ügyfelek személyes adatainak védelme kapcsán okozhat problémákat.

Freisleben Vilmos elmondta: tavaly az elszámolás vizsgálata során 226 pénzügyi inmtézmény és 96 követeléskezelő tevékenységét tekintették át, a vizsgálatok lezárultával 155 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki, igaz, ebből 110 millió forint büntetést egyetlen piaci szereplőre róttak ki.

Az MNB-hez mintegy 37 500 ügyfélszolgálati megkeresés és közel 3700 írásos fogyasztói kérelem érkezett 2016-ban, ennek mintegy fele a hitelezésre és adósságkezelésre vonatkozott. A kérelmek száma tavaly a 2015-ös - az elszámolás, forintosítási miatti - kiugró évhez képest közel 40 százalékkal csökkent.

Szabó József Attila, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója elmondta: 2016-ban és idén is többek között a zálogházak lesznek a vizsgálatok fókuszában, a fogyasztóknak ugyanis fontos tudni a beadott zálogtárgyaik kezelésének szabályait, például azt, mikor, milyen határidővel lehet kiváltaniuk a zálogtárgyakat - tudósított az MTI.