Van egy nagy magyar kérdés az asztalon, ami három nagy, de egyben egymástól jól elkülönülő kérdéskörből áll össze: a túlzottdeficit-eljárás, a magyar alkotmány és a sarkalatos törvények miatti aggályok és a pénzügyi segítségnyújtás kérdése - mondta Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben magyar újságíróknak

Andor a szerdai vita hangulatát felidézve elmondta, hogy a Bizottság az ülésen mintegy 2,5 órán át foglalkozott a magyar kérdésekkel, annak ellenére, hogy nem ez az egyetlen és nagy jelentőségű kérdés, amivel foglalkoznia kellett. A túlzott deficit eljárás ügyében Olli Rehn egyhangú támogatást kapott a bizottságtól - jegyezte meg a magyar biztos, hozzátéve, hogy van egy törekvés a Bizottság részről, hogy a testület saját logikája szerint kezelje ezeket a kérdésköröket.

Kapcsolódó

Magyarország trükközik

A vitában nagy hangsúlyt kapott a nyugdíjkérdés. A nyugdíjreform logikájával kapcsolatban Andor elmondása szerint több biztos szájából egymástól függetlenül elhangzott a "trükk" szó. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem volt váratlan, hogy ez előbb-utóbb a Bizottság elé kerül, hiszen korábban is voltak már aggályai a Bizottságnak egyebek mellett ezzel a magyar kormányzati döntéssel kapcsolatban is, de ez  belső hatáskörbe tartozik. A most indított eljárás keretében viszont felmerülhet annak lehetősége, hogy a Bizottság komolyan is elkezdjen vele foglalkozni.

A biztos ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha a szankciókat valóban életbe léptetik, akkor a Bizottság figyelni fog arra, hogy a büntetés méltányos és arányos legyen, megvalósítása ne állítson lehetetlen követelményeket az országgal szemben, és a kormány hibái miatt ne a magyar társadalom viselje annak további költségeit és a nehézségeket.

A túlzottdeficit-eljárás Magyarország esetében már hosszú ideje folyik, gyakorlatilag az uniós csatlakozás kezdetéig nyúlik vissza - mondta a magyar biztos, aki azt is hozzátette, hogy a válság miatt ez a kérdéskör most egy kicsit más hangsúllyal jelentkezik. Itt Magyarország nem egyedüliként, hanem öt másik tagállammal együtt jelent meg a Bizottság előtt, ám Magyarország volt az egyetlen, amellyel kapcsolatban kimondták, illetve Olli Rehn azt a javaslatot tette és viszi most az Ecofin elé, hogy nem tett eleget - "vagy nem tudott, vagy nem akart eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyeket korábban megfogalmazott az Ecofin" - fűzte hozzá. Ezért ezt az eljárást egy újabb fázisba kell léptetni, amelyben már komoly anyagi következménye lehet a nem megfelelésnek - mondta a biztos.

Magyarországot időben figyelmeztették

A magyar alkotmánnyal, illetve a sarkalatos törvényekkel kapcsolatban felmerült aggályoknak a jogi aspektusait vizsgálja meg a Bizottság, azaz  azt, hogy hol vannak olyan pontok egyes törvényekben, amelyek uniós jogba ütköznek. Andor ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a politikai felhangot sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni ebben az ügyben. A biztos arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság nem utólag szólt, komoly aggályainak már korábban is hangot adott, hiszen a levélváltások az EB elnöke, alelnökei és a magyar kormány között ismertek.

A harmadik kérdéskörrel, a pénzügyi segítségnyújtással kapcsolatban elmondta, a Bizottság ezzel csak érintőlegesen foglalkozott, és Rehn is jelezte, hogy ez az előző két ponttól különálló ügy.

Magyarország ügyei iránt nagyon nagy a nemzetközi érdeklődés  - mondta Andor Amadeu Altafaj, a pénzügyi biztos szóvivőjének és egyes Európai Parlamenti képviselők véleményével egybehangzóan. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi segítségnek milyen előfeltételei lehetnek, a biztos elmondta: ez a jövő héten derül ki, amikor a Bizottság befejezi a törvények jogi elemzését. Improvizált megoldásokkal senki nem akar előállni - hangsúlyozta a biztos.

Újabb eljárások is indulhatnak

Andor szerint a magyar kormányzati intézkedések miatt az elmúlt időben elég sok ügyben fordultak a Bizottsághoz az elmaradt egyeztetések miatt. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy még a közeljövőben a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban más kérdések is előtérbe kerülhetnek Magyarország esetében. Ezek között említette a belső piacot érintő adóügyeket (például a szektoriális adókat), amelyek esetében felmerülhet a diszkriminatív jelleg. Előkerülhet még a tavaly elfogadott új Munka törvénykönyve is, ennek áttekintése is folyik jelenleg - tette hozzá.

Arra az újságírói kérésre, hogy nehezedik-e nyomás más tagállamok részéről a Bizottságra a magyarországi ügyekkel kapcsolatban, Andor kiemelte: bármilyen kérdés merül fel bármelyik tagállam esetében, a Bizottság feladata az, hogy az érintettekkel konzultáljon. Vagyis semmilyen döntés nem születik meg anélkül, hogy az érintettekkel ne konzultálna az uniós végrehajtó szerv.