Ha minden úgy sikerül, ahogy a kormány szakpolitikáit alakítók tervezik, lassan egy fodrász miatt is Ausztriába kell menni, de az sem lesz egyszerű, ha egy profi it-céggel akarunk dolgoztatni Magyarországon.

Míg a nemzetgazdasági minisztérium azon dolgozik, hogy a magyar ipar adja a GDP 30 százalékát a most vitára bocsátott Magyarország élelmiszer-gazdasági programja 2016-2050 címet viselő földművelésügyi minisztériumi (FM) anyag pedig 2050-re a szélesebb értelemben - az élelmiszeriparral kiegészített - vett mezőgazdaság új nevén agrobiznisz súlya a GDP-n belül 25 százalékra emelkedne - vagyis a legfontosabb nemzetgazdasági ág, a szolgáltatások súlya e tervek szerint ötven százalék alá süllyedne e célkitűzések szerint.

A magyar mezőgazdaság helyzete - nemzetközi összehasonlításban - meglehetősen sanyarú: fejlett EU-tagállamokban egy hektáron 2802 euró értéket állítanak elő, ugyanaz Magyarországon 1483 euró. Ráadásul míg a világ agrártermelése 1990-2003 között 30 százalékkal nőtt, addig a magyarországi termelés 26 százalékkal csökkent - vagyis van honnan növekedni. Ezt a tendenciát a FM anyag szerint 2010 óta sikerül megfordítani, de az igazi cél az, hogy az agrobiznisz nemzetgazdaságon belüli súlya elérje a 25 százalékot 2050-re, a 2013-as 12,2 százalékkal szemben.

A kulcs a nagyobb feldolgozás

A magyar mezőgazdaság ugrásszerű fejlődésének kulcsa termesztésen az élelmiszeriparban rejlik, különösen a prémium termékeben és a hungarikumokban bízna a FM-ben, de növekvő szerepet szánnak a helyben termelt és előállított terméke értékesítésnek is. A magyar mezőgazdasági vállalati szerkezete nem túl bonyolult: a 102 nagyvállalkozás éri el a szektor árbevételeinek 52 százalékát, miközben az alkalmazottak 38 százaléka dolgozik azokban. A 280 közepes méretű cég az árbevétel 31 százalékát produkálja.

A 4800 mikro- és közepes méretű cég osztozik a szektor árbevételének 17 százalékán, miközben minden harmadik ember a mezőgazdaságban itt dolgozik. Ezek után az anyag a növekvő számú családi gazdaságokra teszi le a voksát, szerintük az "erős agrárközéposztály" kialakulását birtokpolitikai jogi és adószabályokkal is ösztönözni kell.

Átláthatóság, transzparencia

A jövő élelmiszer-gazdasága az információra és a tudásra, innovációra épül, amelynek nélkülözhetetlen az akadálytalan információáramlás - olvasható a dokumentumban. Ennek viszont alapja lenne az átláthatóság, a transzparencia, ezért az ágazat jövője érdekében minden olyan adózási, szabályozási akadályt el kell hárítani, ami akadályozza ezt, legyen szó akár az ágazat egészéről vagy egyes termelőkről külön-külön. A teljes átláthatóság megméretése abban a mezőgazdaságba, ahol azt sem tudni, hogy egyes nagyvállalkozók mekkora termőföldet nyertek az elvileg nyilvános pályázatokon, hatalmas ugrás lenne - már ha komolyan vesszük a szaktárca által leírtakat.

A versenyképesség másik eszköze a képzett munkaerő lenne - a szakoktatásban, a felsőoktatásban, valamint a kutatás-fejlesztésben egyaránt. Az utóbbi kifejezetten gyenge lábakon áll Magyarországon, miközben olyan új kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlat-változás, a gmo-kérdés, az energiahatékonyság. A magyar mezőgazdaság szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a már megfigyelhető éghajlatváltozás: az elmúlt 30 évben a tavaszi középhőmérséklet 1,7, míg a nyári 2 Celsius-fokkal emelkedett. Eközben ugyan a csapadékmennyiség lényegesen nem változott, ám annak időbeli eloszlás igen: a legnagyobb - húsz százalékos - csapadékcsökkenés a tavaszi hónapokban következett be. Összességében az anyag készítő arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarország az éghajlatváltozást nézve az EU egyik legsérülékenyebb országa.