Az intézet a kutatásról szerdán tájékoztatta az MTI-t. A cég reprezentatív felmérése alapján az elmúlt egy hónapban kis mértékben nőtt mind a Fidesz-KDNP, mind pedig az MSZP támogatottsága, míg a pártválasztásukat eltitkolóké valamelyest csökkent. A Tárki úgy számol, hogy a pártpreferenciájuk tekintetében bizonytalanok vagy azt eltitkolók táborának csökkenéséből a két nagyobb párt, főleg a szocialisták profitáltak, mert bár a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága egyaránt 2-2 százalékponttal nőtt az elmúlt egy hónapban, de ez az alacsonyabb támogatottságú szocialisták esetében arányosan nagyobb növekedést jelent.

Felmérésük szerint februárban a kormánypártokat a januári 18 százalék után a teljes népesség húsz százaléka választotta volna, míg a szocialista pártra a januári 11 százalékot követően 13 százalék szavazna.
A pártszimpátia tekintetében döntésképtelenek vagy választott pártjuk nevét el nem árulók aránya a januári 50 százalék után februárban 47 százalékra csökkent.

A pártválasztók körében az előzőekhez hasonló változásokat találtak. A Fidesz-KDNP támogatottsága a januári 37 százalékról 39 százalékra, az MSZP-é pedig 23 százalékról 26 százalékra nőtt. A Tárki azt állapította meg, hogy a pártpreferenciák terén az elmúlt másfél évben történt elmozdulások hatására a két nagyobb párt közötti különbség idén januárban és februárban a legkisebb a 2010-es parlamenti választások óta.

A másik két parlamenti párt közül a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül nem változott, mivel januárban és februárban egyaránt 11 százaléknyian szavaztak volna a Jobbikra, a pártválasztók között viszont kismértékben, 23 százalékról 21 százalékra csökkent a táboruk. Az LMP szavazótábora a teljes népességen belül januárban négy, februárban három százalék volt, a pártválasztók körében pedig kilenc százalékról hét százalékra csökkent.

Kiemelik azt is, hogy a parlamenti frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció először lépte át a parlamenti küszöböt: "egy most vasárnapi országgyűlési választásokon" a teljes népességnek a három, a pártválasztóknak pedig az öt százaléka szavazna a pártra.