A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az uniós átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is - számol be a Tárki tanulmányáról a 444.hu. 

Ez azt is jelenti, hogy 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben Magyarország nem lépett előrébb - derül ki a Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György által készített anyagból. Ennek következményeként a társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít.A magyarok háromnegyede szegény, ez pedig még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Azokat a háztartásokat szokták a szegsényégi küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban. Persze más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, Finnországban vagy Luxemburgban - jegyzi meg a cikkíró.

A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben.