Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2010-es években a gazdasági prosperálás idején az infláció rendkívül alacsony szinten stabilizálódott, sőt, deflációs évet is feljegyezhettünk, ennek köszönhetően alacsony kamatokkal vehettünk fel hitelt. Majd a válság nehéz helyzetbe hozta a gazdasági szereplőket, nem véletlenül indította el a kormány tavaly októberben az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amelynek meghatározó eleme a Demján Sándor Program. Ez utóbbi a tervek szerint 2025-ben összesen 1400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis-, és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése érdekében.
Ehhez kapcsolódva a Széchenyi Kártya Programban a beruházási hitelek kamata 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent még tavaly novemberben. Majd most februárban szinte minden terméktípus esetén további 0,5 százalékpontos kamatcsökkentés lépett életbe. A kedvezményes kamatozás révén egy 100 milliós 10 évre felvett hitel esetében a kkv-k finanszírozási terhei több mint negyedével csökkenhetnek. Ha pedig ingatlanvásárlásra koncentrálunk, akkor alapvetően az üzleti cél iroda, telephely vagy bérbeadás lehet.
A Széchenyi Mikrohitel MAX+ a mikro- és kisvállalkozások számára nyújt kedvező beruházási célú finanszírozást 100 millió forintig, vagyis a legfeljebb 10 éves futamidejű hitel akár ingatlanvásárlásra is felhasználható nettó három százalékos kamattal. Így mintegy 20 millió forintot takaríthatnak meg a vállalkozások 10 év alatt 100 millió forint összegű kamattámogatott hitelkonstrukcióban. De a Széchenyi Lízing MAX+ is szóba kerülhet ugyanilyen célú vásárlás esetén.
A Széchenyi Beruházási Hitel MAX+. szintén széles körben felhasználható beruházási célokra, beleértve az ingatlanvásárlást is. A "ZÖLD" alkonstrukció keretében, amely a fenntartható fejlődést és a zöld átállást támogatja, a kamat fix 1,5 százalék évente. Ez igényelhető például napelem rendszerek telepítésére, geotermikus energia felhasználására, víztakarékosságot célzó beruházásokra, valamint meglévő kapacitások bővítésére, új kapacitások kiépítésére.
A KAVOSZ információi szerint általánosságban a kamatcsökkentések hatása már érezhető: csak februárban kétszer annyi hitelkérelem érkezett be, mint egy évvel korábban, és jelenleg heti szinten 1100–1200 kérelmet fogadnak be, ami 10 százalékos növekedést jelent a korábbi időszakokhoz képest.
Más lehetőségek is adódnak
De ezen kívül még számos megoldás lehetséges, így a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is különböző támogatott hitelkonstrukciókat kínál a vállalkozásoknak, amelyek ingatlanvásárlásra is fordíthatnak, elsősorban akkor, ha a beruházás gazdaságfejlesztési célt szolgál.
Ez utóbbi körébe tartozhat az új munkahelyek teremtése vagy éppen a termelőkapacitás növelése. De itt többnyire már nagyobb vállalkozások jöhetnek szóba. Illetve természetesen a kereskedelmi bankok is kínálnak jelzáloghiteleket ingatlanvásárlásra, amelyeknél már nem a kedvezményesre esik a hangsúly, bár nyilván itt is előfordulnak alkuk.
„Azon cégek, akik nem támogatott finanszírozásban gondolkodnak, élhetnek a bankok által kínált piaci lehetőségekkel is. Több bank kínál ingatlanfedezetes cégkölcsönt, amely nemcsak ingatlan vásárlását teszi lehetővé, de akár gépek, berendezések finanszírozását, vagy meglévő telephely fejlesztését is. Ezek a hitelek jellemzően a céghez idomulnak, feltételei a cég méretétől, árbevételétől, alkalmazotti létszámától függően változnak. Általában forint vagy euro a kölcsön devizaneme. Egyes hitelek költségei pedig még a vállalkozásban is elszámolhatók” – mondta az economx.hu kérdésére Korponai Levente, a money.hu vezetője.
