Dübörög a soproni lakásbérleti piac, a hirdetések megjelenésétől kezdve folyamatosan csöngenek a  telefonok, a tulajdonosok rendszerint már az első 10 érdeklődőből kiválaszthatják a leendő bérlőt, akinek viszont esélye sincs több, mondjuk 5-6 ajánlat közül kiválasztani a legmegfelelőbbet. Pedig a havi díjért mélyen kell a zsebbe nyúlni, egy 40-50 négyzetméter alapterületű kétszobás panelt sem lehet 80 ezer forintnál olcsóbban bérelni, a hasonló méretű téglaépítésű lakások pedig 100 ezer forintnál kezdődnek, és a 120 ezer forint sem kirívó (plusz rezsi és két havi kaució) - állítják a helyi ingatlanközvetítők. A garzonok bérleti díja sem kevesebb 70-80 ezer forintnál. Az elhelyezkedés nagyjából mindegy, a belváros ugyan elméletben toplistás, azonban a kínálat hiánya miatt a város szélén is pillanatok alatt lekötik a kiadó lakásokat. További helyi sajátosság, hogy mivel az Ausztriában munkát vállalók jelentik a célcsoportot, gyakran euróban szabják meg a kiadó lakások bérleti díját.

A bútorozottság terén kissé eltérnek az amúgy a fő trendekben teljesen azonos közvetítői tapasztalatok. Németh Zsolt, az Otthon Centrum soproni irodavezetője inkább a berendezett lakások forgásáról számol be, Varga Ákos, az Openhouse iroda tulajdonosa ennek az ellenkezőjéről, az üres lakások népszerűségéről beszél. Némiképp eltérően értékelik a kiadó családi ház piacot is, míg Németh szerint a szűk kínálat mellett ezekre is nagy a kereslet, akár havi 150-200 ezer forintért is, Varga Ákos kevésbé tartja mozgalmasnak ezt a területetet.

Ennyit kell rászánni egy jól pörgő lakásra

A könnyen kiadható, kétszoba hallos panelek ára 10-12 millió forint között mozog, a régebbi téglaépítésűek négyzetméteréért 220-230 ezer forintot kérnek az eladók. A 10 éven belül épültek ára a 270, a garzonoké a 300 ezer forintot is elérheti négyzetméterenként, azaz a 10-15 millió forintos kategóriába egy 60 négyzetméteres lakás már nem biztos, hogy belefér. Egy átlagos családi házra 25-30 millió forintot kell áldozni, ekkora volumenű befektetést azonban a bérbeadásra koncentráló vevők nem vállalnak be - véli Németh Zsolt. (Nem is csoda, hiszen ezek az ingatlanok a vételár arányában kevesebbet hoznak, mint a lakások - avatott be a részletekbe egy másik soproni ingatlanos.) Varga Ákos azonban tud olyan vállalkozóról, aki a soporoni megbízást teljesítő alkalmazottainak az előreláthatóan két évig tartó munka idejére inkább egy több szobás családi házat vásárolt 40 millióért, a bérlet helyett.  A tízéves megtérülés biztosítható - vallják a szakértők, az értéknövekedés pedig hab a tortán.

Az árak egyébként az utóbbi 3 évben indultak el fölfelé, egy 2008-ban 8 millió forintért megszerezhető, a mára egyik legkeresettebbé vált típuslakás ára 2009-re 5-6 millióra zuhant, és onnan indult lassan felfelé, Németh szerint mára elérve a 11 millió forintot. Varga az utóbbi 3 évben 20 százalékos áremelkedést érzékelt átlagosan. Soproni ajánlatok között egyébként az Otthontérképen is válogathat.

Erre is érdemes odafigyelni

Varga Ákos megjegyzi, hogy a drágább, néhány éves, 70 négyzetméter téglaépítésű, 15-20 millió közé eső lakásokat rendszerint nem befektetési, hanem saját célra vásárolják, az árkülönbözet ugyanis csak különleges esetekben jelenhet meg a bérleti díjakban is, miután 120 ezer forintnál többért a színvonalasabb lakásokat sem egyszerű kiadni  (általában egy 10 milliós panellakás bérleti díja 80-90 ezer forint, egy 20 milliós téglaépítésűé pedig 120 ezer forint), bár itt is lehetnek kivételek.

Ez is egy tuti lehetőség

Az egyetem közeli 3-4 szobás lakásoknál érdemes afféle magánkollégiumban is gondolkodni, s az ennek megfelelően, 2-2 ággyal, 2-2 íróasztallal berendezett lakásba szobánként 2-2 egyetemista bérlőt költöztetni, fejenként havi 25 ezer forintért - említ Varga egy szintén elterjedt gyakorlatot. Igaz, ezzel a fajta hasznosítással rendszerint többet kell foglalkozni - teszi hozzá.  A saját célra keresők között a sláger a 8-10 éves téglaépítésű, amerikai konyhás, 2,5-3 szobás erkélyes lakás - véli Varga.

Ugyan a keresleti piac arra orientálja a bérbeadókat, hogy saját maguk keressenek bérlőt az ingatlanra, a szakértő igénybevételét mégis nagyon fontosnak tartja Varga, egyfelől a potenciális bérlők előszűrése, másfelől a megfelelő bérleti szerződés miatt. Utóbbinál különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy a közüzemi órák átírásához a bérbeadók ne járuljanak hozzá, mert ez az egyetlen eszközük egy esetleges díjhátralék halmozásának megállítására.