A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2013-ban. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült - hangsúlyozza közleményében a TLE.

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti  - számol a szakmai szervezet.

Kapcsolódó

Fontos lenne, hogy a politikai pártok fogalmazzanak meg lakásépítési, lakás felújítási célszámokat, legyen érdemi elképzelésük a lakosság életkörülményeit alapvetően érintő lakáskörülmények fejlesztéséről. Ennek érdekében készítettek interjúkat, elemzéseket a pártok lakásprogramjairól. Az ezzel kapcsolatos, folyamatosan bővülő információkat megtalálják a http://www.igylakunk.hu/ helyen.

Ezért is fontos az építés

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy 600 évig fennmaradjon.

A KSH által kimutatott "nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és "nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

Ezt javasolja a TLE:

A szervezet javaslatai nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:

1./ A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.

2./ Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) forrásokat vonjanak be, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./ Szükséges lenne továbbá, hogy a kormány a szocpol támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi szocpol még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ezért nem működik a rendszer.

4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség.