Magyarországon jelenleg 17 angol (BREEAM), 7 amerikai (LEED) rendszer szerint minősített épület található, további két épület viszont - a tervei alapján - német rendszerű (DGNB) előminősítést kapott - ismertette az adatokat Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) minősítő szakembere a rendezvényen.

A minősített magyar épületek kilenctizede irodaház.

A minősítésekkel kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy nem lehet tudni mikor készültek. A fenntarthatósági követelmények ugyan is folyamatosan szigorodnak, amelyeket a minősítők 2-3 éve aktualizálnak. Így a később született, alacsonyabb fokozatú minősítés többet érhet, mint a korábbi magasabb fokozat. Erről Schmidt András, a Skanska minősítési menedzsere beszélt. Az amerikai LEED minősítésnél a regisztráció 900, míg a tanúsítás 5 ezer dollárba kerül - tette hozzá.

A konferencián vita bontakozott ki arról, hogy egyáltalán megéri-e a minősítés, amikor a bérlők csak a bérleti díjat és az üzemeltetési költséget figyelik, és azok alapján döntenek. A minősített épületek megépítése általában 5 százalékkal kerül többe a hagyományoshoz képest, és az üzemeltetés sem olcsóbb. Konszenzus alakult ki azonban arról, hogy nem sok idő múlva csak a minősített épületeket lehet majd bérbe adni, így a mai helyzet csak átmenetei.