A Kopaszi-gáton építendő magasház tervező Nigel Dancey azt mondta a portálnak, nem ragadhat meg Budapest a múltban, "egy 120 méteres épület ma már nem is számít felhőkarcolónak. Kínában hat-, hét-, sőt nyolcszáz méter magas épületek húznak fel, Amerikában a 300 méter az átlag".

A beruházók tehát próbálnak mindenkit megnyugtatni, ám egyvalakit még nem sikerült: a magyar kormányt. Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár úgy fogalmazott a portálnak, hogy nem változott a kormány korábban már hangoztatott álláspontja. Budapest UNESCO világörökségi besorolását semmi nem fenyegetheti. A Kopaszi-gáti épület pedig megtöri az intakt budai sziluettet, belóg a látképbe. És amíg Lázár János felel az épített környezetért a Miniszterelnökségen, törekedni fog arra, hogy ne épülhessenek a Parlamentnél és a Szent István-bazilikánál (mind a kettő 96 méter) magasabb épületek a fővárosban - mondta Csepreghy.

Kapcsolódó

Ezzel egyébként az építésztársadalom nagy része is egyetért. Budapesten nincsenek toronyházak, és a kabinet meg akarja őrizni ezt a jelleget. De ha valamikor fel is épül egy felhőkarcoló, annak a kormány álláspontja szerint valóban unikális épületnek kell lennie, nem egy módosított típustervnek.

Most lobbizás folyik az önkormányzatnál, azonban a beruházók még nem keresték meg a Miniszterelnökséget, hogy tárgyaljanak.

(A Mol Campus látványterve, Fotó: www.molcampus.hu)