Június közepén tudósok indultak útnak a franciaországi Brest kikötőjéből a L'Atlante hajóval, hogy átkutassák az Atlanti-óceán nyugati részét, és négyhetes expedíciójuk során nukleáris hulladéklerakó helyeket találjanak, valamint meghatározzák ezeknek az ökoszisztémára gyakorolt ​​hatását.

A nemzetközi kutatócsoport eddig már több mint ezer nukleáris hulladéktároló konténert talált meg a napokban abból a 200 ezerből, amelyeket évtizedekkel ezelőtt dobtak az Atlanti-óceán északi vizeibe 1993 előtt

– közölte pénteken a francia CNRS kutatóközpont szóvivője.

Javier Escartin, a CNRS kutatója egy 1985-ben fényképezett, nukleáris hulladékkal teli hordó képét mutatja az ATALANTE tudományos hajó fedélzetén 2025. június 15-én
Javier Escartin, a CNRS kutatója egy 1985-ben fényképezett, nukleáris hulladékkal teli hordó képét mutatja az ATALANTE tudományos hajó fedélzetén 2025. június 15-én
Kép: AFP, Sebastien Salom-Gomis

1950 és 1990 között különböző országok dobtak nukleáris hulladékot ezekbe a vizekbe. A tenger mélysége, valamint a szárazföldtől és az emberi tevékenységektől való távolság ideális feltételeknek számítottak az ipari és laboratóriumi hulladékok ártalmatlanításához az atlanti térségben, ahol a tengerfenék geológiailag stabilnak tűnt.

A nukleáris hulladék tengerbe helyezését 1993-ban betiltották, de addigra legalább 200 ezer konténert dobtak az észak-atlanti vizekbe. A pontos helyszínek még mindig ismeretlenek: a konténerek állapota, illetve az sem ismert, hogy csak szétszórva hevernek-e, vagy anno kupacokban rakták-e le őket.

A Greenpeace aktivistái megpróbálják megakadályozni, hogy nukleáris hulladékhordókat dobjanak az Atlanti-óceánba 1981. júliusában
A Greenpeace aktivistái megpróbálják megakadályozni, hogy nukleáris hulladékhordókat dobjanak az Atlanti-óceánba 1981. júliusában
Kép: Tom Stoddart Archive / Getty Images

Most a 21 fős tudóscsapat kutatja azt a területet, amelyről úgy vélik, hogy a nukleáris hulladék közel felét tartalmazza.

A kutatók célja a konténerek feltérképezése, valamint mintát vesznek a vízből, a tengerfenékből és a tengeri élővilágból. A hulladékot tartalmazó konténerek 3 ezer és 5 ezer méter közötti mélységben találhatók.

Ebben a feladatban az UlyX autonóm víz alatti jármű segíti őket, amely 3D kamerával és szonárrendszerrel van felszerelve.

Az Ulyx víz alatti robot tesztindítása az ATALANTE tudományos hajó fedélzetén 2025. június 15-én
Az Ulyx víz alatti robot tesztindítása az ATALANTE tudományos hajó fedélzetén 2025. június 15-én
Kép: AFP, Sebastien Salom-Gomis

Patrick Chardon, az óceánban található nukleáris hulladékkal rendelkező helyszínek monitoringjával foglalkozó NODSSUM projekt vezetője úgy véli, hogy a hulladék nagy részéből származó radioaktivitás 400 év múlva tűnik majd el.

A tartályokat úgy tervezték, hogy ellenálljanak az adott mélységben fellépő nyomásnak, de nem tudják teljesen megakadályozni az időközben kiszivárgó sugárzást

– fűzte hozzá Patrick Chardon a horvát Jutarnji.hr tudósítása alapján.