Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a klímatörvény egyik bekezdését és hiányosság pótlására hívta fel az Országgyűlést.

Az Ab honlapján közzétett összegzés szerint

a legfőbb bírói fórum a 2020. június 3-án elfogadott törvény 3. paragrafusának 1. bekezdését semmisítette meg, mert álláspontja szerint az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit.

Emellett azt is megállapította, hogy a jogalkotó elmulasztotta Magyarország és a Kárpát-medence sajátosságai figyelembevételével átfogóan és kifejezetten szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit. Az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig pótolnia kell ezt a hiányosságot.

Az Alkotmánybíróság eljárása alapjául ötven országgyűlési képviselő indítványa szolgált. Az indítvány szerint a klímavédelemről szóló 2020. évi  törvény említett paragrafusa ugyan konkrét vállalásokat tartalmaz, ám azok nem igazodnak az éghajlatváltozás folyamatos súlyosságához, továbbá a nemzetközi közösség és az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseihez.

A klímatörvény 3. paragrafusának 1. bekezdése értelmében „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest". Ez a jogszabályi rendelkezés az Ab határozata szerint a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének tekinthető.

Ám az alaptörvényből nem csupán a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének kötelezettsége és e kötelezettség változatlan formában történő megőrzése fakad, hanem egy folyamatos védelmi kötelezettség is. A jogalkotó a klíma védelmében olyan kötelezettségvállalásra köteles, amely a nemzedékek közötti igazságosság elvének megfelelően egyaránt és azonos súllyal figyelembe veszi a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit.

Kimondták továbbá, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző, üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének, a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazásnak és az azokkal szembeni ellenállóképesség növelésének az eszközeit.