Az Európai Unióba érkező méz jelentős része, közel fele hamisítvány – derül ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentéséből. Ez lesújtó eredmény, mivel a mézhamisítványok importja annak ellenére nőtt, hogy az EU évek óta próbálja kiszűrni a problémás szállítmányokat.
Az unió nem önellátó mézből, a szükséglet mintegy 40 százalékát harmadik országokból szerzi. Emiatt az európai méhészek különösen a Kínából származó olcsó importtal kénytelenek egyre inkább versenyezni.
A hamis áruk ráadásul jelenleg is széles körben jelen vannak a boltok polcain. A fogyasztók a minőségben ugyan tapasztalhatnak különbséget, ám a hamisítás tényét, vagyis azt, hogy az üvegek nem tisztán mézet tartalmaznak, csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet bebizonyítani.
Ezek az importáruk csak részben tartalmaznak mézet, amelyet a mézhez hasonló cukorsziruppal hígítanak.
A JRC a nehezen kiszűrhető hamisításra ezúttal egy nem szokványos módszerrel talált bizonyítékot. A vizsgálati módszer ugyanakkor nem alkalmas a hamis tételek gyors kiszűrésére, így az azonnali fellépésre.
Jól jövedelmező üzlet a mézhamisítás
Amellett, hogy nehéz kimutatni a mézhamisítás tényét, a problémás áru előállítása olcsó és gyors. Az autentikus méz és a cukorszirup közötti jelentős árkülönbség megmagyarázza, hogy a mézzel való csalás miért nagyon jövedelmező.
A számok magukért beszélnek: 2021-ben az importméz uniós átlagos egységértéke kilogrammonként 2,32 euró volt, míg a rizsből készült cukorszirupok 0,40-0,60 euró körüli áron szerezhetők be.
Bár a méz hamisítása nem jelent közvetlen veszélyt a közegészségügyre, továbbra is tisztességtelen gyakorlat mind a becsületes méztermelőkkel, mind a fogyasztókkal szemben.
Az EU méz-irányelve kimondja, hogy a természetes mézhez nem szabad hozzáadni egyéb összetevőket. A hamisítás akkor valósul meg, ha a méz mennyiségét vízzel vagy cukorsziruppal növelik meg.
Noha az emberi egészségre gyakorolt kockázatot alacsonynak tartják, az ilyen gyakorlatok megtévesztik a fogyasztókat. Emellett veszélyeztetik az uniós termelőket, akik hátrányba kerülnek a tiltott, olcsó összetevőket tartalmazó termékek forgalmazóival szemben.
A legfrissebb eredmények sokkolóan hatnak: míg 2015 és 2017 között az import mézek átlagosan 14 százaléka volt hamisítvány, addig most a tételek 46 százalékánál bizonyosodott be a tisztességtelen gyakorlat.
- A Kínából származó méz 74 százaléka;
- a Törökországból importált méz 93 százaléka;
- míg az Egyesült Királyságból érkező tételek mindegyike hamis volt.
Az importméz már az Egyesült Királyságba is hamisítványként érkezhet, ahol azt a továbbértékesítés előtt tovább hígítják.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Egyre nagyobb a gond Hévízen – a megoldás pedig nem nagyon érkezik

Európa visszafojtott lélegzettel várja, melyik irányba fordulnak a lengyelek

Budapest a csőd szélére került, Tarlós István meg is nevezte a felelőst

Új célcsoport jelent kihívást a Balatonnál, nem győzik őket kiszolgálni

Ennyi volt: már ezt is tilos a bőröndbe tenni a repülőn

Olyan városrészek épülnek, hogy hamarosan rá sem ismerünk Budapestre

Így mentené meg Parajdot az új román elnök

Egy doboz cigaretta hozta el az első magyar bankkártyát
Valami nagyon nincs rendben Elon Muskkal – de senki sem meri kimondani, mi az
