Lapunk értesülése szerint idén áprilisban 1,9 milliárd dollár jegyzett tőkével alakult meg a Leaf Kft. (NAPI Gazdaság, 1999. november 6., 1. oldal), amelynek tulajdonosát, a Hanson Aruba N. V.-t az adóparadicsomként számon tartott Guernsey-szigeteken jegyezték be. A társaság székhelye Újlengyelben, a volt tsz-épületben található, a könyvtár mellett, egy 20 négyzetméteres helyiségben. Ide jegyezték be a magyar off-shore cégek krémjét, további tíz társaságot, amelyek együttes jegyzett tőkéje több mint 500 milliárd forintot tesz ki. A messze legnagyobb tőkekoncentrációjú magyarországi szoba mellett az önkormányzati épület helyt ad egy könyvtárnak, egy gyógyszertárnak és egy fizikoterápiás orvosi rendelőnek is. Cserna Ferenc polgármester kérdésünkre elmondta: a helyiséget folyamatosan takarítják, így alkalmas az ügyviteli feladatok ellátására. (Információnk szerint viszont a cégek irodájából most nem lehet telefonálni, mivel a vonal beázott, így, ha valaki akar, csak az orvosi rendelőből tud kapcsolatot teremteni a világgal.) Az 1700 lelkes faluban nincs iparűzési adó, bevezetése a polgármester szerint nem lenne ésszerű, hiszen néhány százezer forint bevétel érdekében kockára tennék a nagybefektetőktől kapott, milliós nagyságrendű bérleti díjat. Ez nem jelentéktelen tétel a község 85 milliós költségvetésében. Újlengyel a jegyzett tőke alapján a legnagyobb, de nem az egyetlen magyar off-shore-tőkekoncentrációs centrum, hiszen Alsópetényben, a Rákóczi út 5. szám alatt található Magyarország - a Leaf Kft. és a Magyar Villamos Művek utáni - harmadik legnagyobb jegyzett tőkéjű társasága, a Fairfax Likviditás Menedzsment Magyarország Kft. 145,8 milliárd forintos törzstőkével. Itt lelhető fel a Celestica Likviditásmenedzsment Magyarország Kft., a Kadar Éttermek Licencia Hasznosító Kft., a Livingston International Szolgáltató Magyarország Kft., a Novopharm Magyarország Kereskedelmi Kft. és a WFI Likviditás Menedzsment Magyarország Kft. is. Közös bennük, hogy könyvvizsgálójuk a PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft., és tulajdonosuk kanadai. A PwC-nél nem kívánták megerősíteni azt az információnkat, mely szerint a fenti cégek off-shore-nak minősülnek. Lapunk felméréséből kiderül, hogy számos off-shore céget jegyeztek be Legénden, a Petőfi Sándor u. 53., Kismaroson, a Kossuth u. 22. és Szombathelyen, a Várkonyi u. 15. szám alatt is. A többi helyszín nagyrészt könyvvizsgáló társaságok szék-, illetve telephelye. Magyarországon az utóbbi években szaporodnak az off-shore cégek . Az okok között szerepel, hogy Írországban megszüntették az off-shore státust. Az egyesült államokbeli Delaware állam, Kanada vagy Hollandia továbbra is kedvelt, de az ottaniaknál Magyarországon kedvezőbbek a feltételek. Emellett szerepet játszhat, hogy egyes "komolytalannak" ítélt helyszínek, így például a Bahama-szigetek - amelyek nem tudják ellátni a hatalmas pénzátutalásokkal járó tranzakciók ügyviteli feladatait - ma már nem szerepelhetnek egy nagyobb méretű társaságcsoport cégeinek bejegyzési színhelyeként. (Ugyanakkor a szakértők úgy vélekedtek, hogy a Nagy-Britanniához tartozó, önálló közjogi státusú Man-szigeteken a pénzügyi ellenőrzési rendszer - éppen a kedvező státus fennmaradása érdekében - fejlettebb a magyarországinál, bár nincsenek kettős adóztatást kizáró egyezményei.) Sokan úgy vélik, hogy bár a jogi lehetőség 1994 óta megvan Magyarországon, az mára "érett be", amiben jelentős szerepe van a stabilitásnak és a vonatkozó jogi szabályozás változatlanságának is. Nálunk a befektetők közepesen kedvező off-shore-klímára lelnek. A társasági adó 3 százalék, iparűzési adó nem vonatkozik rájuk. Forrásadót - az osztalék, a kamatok és a jogdíjak után - a kifizetés célállomásával kötött, kettős adóztatást kizáró rendelkezésektől függően 18-20 százalék helyett 5-15 százalékos mértékben kell fizetni. Az off-shore társaság ugyan nem végezhet pénzügyi tevékenységet, de ezalól kivételt jelent az egy vállalatcsoporton belüli likviditásmenedzsment, ami ezeknek a cégeknek legalább a felismerhetőségét megkönnyíti (ugyanakkor eddig sem jelentett akadályt, hogy a szinte tetszőleges "belföldi" tevékenységi kört felvett cégek nem pénzintézeti tevékenység keretében kölcsönt kapjanak vagy adjanak.) Az off-shore cégek mögött álló társaságok általában nagy nemzetközi csoportok. Az off-shore cég létrehozásának célja, hogy csökkentsék a fizetendő adót. Ennek alapesete, amikor a szóban forgó nyereségrészt a társaság átutalja az off-shore társaság (jelen esetben magyarországi) bankszámlájára. Ez a cégnek költség, mivel azt egy magyarországi társaság "létrehozására", működtetésére költi, tulajdonosi hitel vagy tőkeemelés formájában. Onnan a magyar cég hitel formájában kiutalja a pénzt egy harmadik, szintén a csoportba tartozó társaságnak, amely hitelfelvételként könyveli el az összeget. Ennek kamatai jelentik a magyarországi cég árbevételét, ami praktikusan megegyezik a nyereséggel, mivel a társaságnak általában nincsenek költségei. Az állami költségvetés elsősorban a kapott kamat és a fizetett osztalék utáni adóban részesül, amiből évente becslések szerint összesen százmillió dollár nagyságrendű adóbevétel származik. Ezt a technikát a nemzetközi gyakorlatban a leginkább osztalék, a jogdíj, a know-how, a védjegy és a kamatok adómértékének csökkentésére használják. A dolog jellegéből adódóan az üzlet a titkosságon alapul, bár listánkon több olyan cég is található - mint például a kanadai Thomson Corp. lapkiadó cége, a Budapesten bejegyzett Thomson Kft., vagy az egyesült államokbeli Fairchild -, amely nevét adta a legális adóalap-csökkentő eljáráshoz. A többiek kiléte azonban a könyvvizsgálók titka. A közvetlen tulajdonosok gyakorta maguk is off-shore társaságok: a ciprusi bejegyzésű anyacégek a két ország kiterjedt nemzetközi egyezményhálózatának tudhatók be. Csupán becsülni lehet, mennyi pénz fordul meg - akár csak pillanatokra is - Magyarországon az off-shore cégeken keresztül. Lapunk táblázata is csupán érzékelteti a cégek vagyonát, hiszen a tőketartalékban elhelyezett összegek a jegyzett tőkében nem jelennek meg. Ebből következően is ezermilliárd forintban mérhető az off-shore cégek közötti tranzakciók volumene. A lapunk által valószínűsített off-shore társaságok többségét maguk a nagyobb könyvvizsgáló-tanácsadó cégek telepítették Magyarországra. Ezt bizonyítja, hogy számos társaságot a könyvvizsgálók székhelyén jegyeztek be. Információnk szerint a gyakorlatban leginkább maguk a könyvvizsgálók ajánlják partnereiknek, hogy off-shore társaság alapításával csökkentsék adóalapjukat. Megfelelő érdeklődés esetén több országot ajánlanak fel az ügyfélnek, aki az adott állam jogszabályaitól és biztonságától függően választ. A Magyarország iránt érdeklődő befektetőket elsősorban azokról az alapvető tényekről kell meggyőzni, hogy az ország a közeljövőben nem bonyolódik konfliktusba Jugoszláviával. A magyar telephely kiválasztásában alapvető szempont, hogy olcsó legyen. Az Ernst & Young (E&Y) Kft. információink szerint úgy választ színhelyt, hogy az Pest megyében legyen, ahol a cégbíróság gyorsabb, mint a fővárosi, mégsem kell messzire menni az ügyintézési feladatok ellátása érdekében. "Hivatásos ügyvezetőből" nincs nagy választék, mivel ma már egy személy számára csak három belföldi társaságban vállalható vezető tisztség, így a tevékenység megszűnt mint önálló pénzkereseti forma, és azt is jól meg kell gondolni, hogy az ügyvezető képes-e ellátni a posztjából származó, óhatatlanul elvégzendő ügyviteli feladatokat, sőt adott esetben vezetői döntést is kell hoznia. (Az általunk fellelt társaságoknál is több alkalommal közös a magyar ügyvezető.) Ennek következményeképpen az ügyvezetők közt sem ritkák a könyvvizsgálók munkatársai. A szakértők véleménye megoszlik abban, hogy az EU-csatlakozás közeledtével vajon jót tesz-e Magyarországnak az off-shore-tevékenységhez kapcsolódó lehetőségek túlzott publicitása. Többen megjegyezték, hogy az EU-n belül is számos országban - Hollandia mellett például Luxemburgban, Portugáliában, Belgiumban, Nagy-Britanniában, Dániában, Ausztriában - továbbra is fennmaradt az off-shore-cégalapítási lehetőség, bár más elnevezés alatt. Egy könyvvizsgáló úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy a cégeknek a jelenlegi magyarországi lehetőségeket kell megragadniuk, és csak akkor kell változtatni stratégiájukon, ha gyökeresen megváltozik a szabályozás. MARNITZ ISTVÁN **** KERETBEN **** A külföldi tevékenységet végző cégek által generált hatalmas pénzmozgás nem mutatható ki a folyó fizetési mérlegben, bár e cégekről mind az APEH, mind Magyar Nemzeti Bank tud. A pénzek mozgása megzavarná a makromutatókat, hiszen a pénzpiacok ovációval kísérnék, ha egy ilyen hatalmas összeg működőtőkeként megjelenne a folyó fizetési mérlegben, a következő alkalommal azonban összeomlana a piac, amikor a pénz távozik, mivel abban a hónapban irdatlan pénzkiáramlást regisztrálna a fizetési mérleg. A rendkívüli ingadozásokat elkerülendő a Magyar Nemzeti Bank - a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően - nem magyar cégként kezeli ezeket a társaságokat, így az általuk generált pénzmozgás nem zavarja meg a makromutatókat - tudtuk meg Sándor Györgytől, az MNB ügyvezető igazgatójától. Az MNB ugyanakkor csak indirekt módszereket alkalmazhat egy-egy cég off-shore jellegének kiderítésére, mivel az APEH erről nem szolgáltat számára információkat. Így a pénzforgalmi "szokások" vizsgálatán túl magától a cégtől tudakolják meg a tevékenységének valódi célját.