Súlyos helyzetbe került hazánk Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdai fenyegetése után, és ezzel a kormányzat is tisztában van. Meg is jött rá a válasz. 

Az Európai Bizottság elnöke ugyanis az uniót értékelő beszédében arról tájékoztatta az Európai Parlamentet, hogy nemcsak a vétójogot vennék el a tagállamoktól, de jogállami szempontokhoz kötnék az összes uniós forrást a 2027 utáni hét éves költségvetési ciklus során. Az Európai Bizottság meg akarja szüntetni a még meglévő kiskapukat, ezért megerősítenék az uniós finanszírozás és a jogállamiság tiszteletben tartása közötti összefüggést – derült ki. 

Bóka Jánost, az európai uniós ügyekért felelős minisztert kérdeztük erről is a kormányinfón. A politikus ugyanis úgy értékelte, hogy Ursula von der Leyen szerint hadigazdálkodásra van szükség Ukrajna támogatása érdekében, valamint további központosítás és újabb tagállami hatáskörök elvonása vártható. 

A miniszter megállapította, hogy

az Európia Unió intézményi válságban van. 

Az Economx kérdésére Bóka János felidézte, az Európai Bizottság elnöke tegnap egészen pontosan úgy fogalmazott a tagállami vétóval kapcsolatban, hogy le kell rázni az egyhangúság béklyóját. Ezt egy nagyon durva szereptévesztésnek nevezte a miniszter. A bizottság a szerződések őre, Ursula von der Leyen viszont béklyónak nevezte a szerződésekben megfogalmazott szabályokat – magyarázta.

Megerősítette, hogy az Európai Bizottságnak tényleg az a szándéka, hogy szélesítse a kondicionalitási eljárásokat az új hétéves kerettervben, és

ki kell terjeszteni azokat valamennyi forrásra.

Nyilvánvalóan ezt az eszközt a bizottság elnöke  azért akarja kifejleszteni, hogy utána használja is, és nem pedig azért, hogy ne használja

– húzta alá Bóka János. 

Majd elmondta, hogy nem támogatnak semmilyen eszközt, ami az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra használná. Amíg ez a kormány a helyén marad, az Európai Uniónak ilyen hét éves költségvetése nem lesz – mondta. 

Ezért rákérdeztünk arra, hogy megvétózzuk-e az EU költségvetését, ahogy azt Orbán Viktor is megígérte. 

A kérdés az, hogy lehetséges-e az uniós forrásokhoz való hozzáférés – felelte Bóka János.

Hogyan várható el egy tagállamtól, hogy megszavazzon egy olyan uniós költségvetést, amelyből aztán politikai és ideológiai szempontok alapján nem fog részesedni. Én nem látok olyan érvet, ami alapján nekünk ezt meg kell, meg kellene tenni 

– szögezte le.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. szeptember 11-én.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. szeptember 11-én
Kép: MTI, Bruzák Noémi

Orbán Viktor már figyelmeztetett

Bár Ursula von der Leyen nem nevesítette most a magyar miniszterelnököt, de az uniós jogállamisági kritikák leginkább Orbán Viktor politikáját kísérik. 

A kormányfő már nyáron, a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, hogy hazánk megvétózza a következő költségvetési ciklust, ha Magyarország nem jut hozzá a már korábban is zárolt forrásokhoz. 

„Szeretnék tenni egy kitérőt az európai uniós pénzekről. Ki hozza haza és milyen áron? A nekünk járó pénz felét – 12 milliárd eurót – már hazahoztuk, az ott van a számlánkon, a magyar gazdaság használja. De a másik felét is haza kell hozni. Az is meglesz, ugyanis az új költségvetés, hétéves költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel. És amíg nem kapjuk meg az elmaradt pénzünket, addig nem lesz új európai költségvetés sem. Hazahozzuk, és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból”

– fogalmazott a magyar miniszterelnök korábban.

Kapcsolódó