− Hosszas vajúdás után végre sikerült túladniuk a Figyelőn. Ezáltal éves szinten mekkora veszteségtől szabadultak meg?
− Ez üzleti titok, de azt elmondhatom, hogy sok tíz millió forint veszteségünk volt a Figyelőn.

− Az érdeklődők között többen arra számítottak, hogy az fn.hu-t is eladják a Figyelővel együtt. Nem így történt. Milyen stratégiát követtek az értékesítés során?
− Ha a két terméket együtt adtuk volna el, akkor elképzelhető lett volna, hogy a Figyelőt külön nem árazták volna be a vevők, hanem valójában az fn.hu-t szerették volna megvenni. Így a Figyelő valós értékét sem tudtuk volna felmérni. Inkább azt az utat választottuk, hogy legyen az fn.hu-nak egy versenytársa, és inkább élénküljön a magyarországi hírpiac, amely versenyben mi szívesen részt veszünk, s amelynek az fn.hu mellett a hir24.hu portálunkkal már eddig is részesei voltunk.

− Ez nem kockáztatta a lap értékesítését?
− De, nagyot kockáztattunk, mert elképzelhető volt, hogy a lapra külön nem tesznek ajánlatot. Végül azonban jól számoltunk, s  bebizonyosodott, hogy a Figyelőnek önálló sajtótermékként is van ereje. Örülök annak, hogy több vevőjelölt is volt, akik láttak abban fantáziát, hogy pusztán a márkából megéljenek.

− A Sanoma stratégiája, hogy előbb-utóbb megszabadul a veszteséges kiadványaitól. Maradt még ilyen lapjuk?
− Két év alatt megváltunk a veszteséges termékektől, s ha a piac jelenlegi helyzete fennmarad (vagyis nem lesz drasztikus változás a példányszámokban és hirdetéseknél), akkor egy ideig változatlan maradhat a portfólió. Ha azonban a piac állapota tovább romlik, újra az eladási stratégia következik.

A magazinpiacot is kikezdte az internet

− Az már régóta látható, hogy a napilapok piacát jelentősen kikezdte az internet, de a legutóbbi adatok szerint a Nők Lapjából vagy a Storyból is sokkal kevesebbet értékesítettek idén az első negyedévben, mint az elmúlt év utolsó három hónapjában. Mire számít a magazinpiacon?
− Szerintem a napilapoknál és magazinoknál hasonló a helyzet, miszerint − főleg az internet hatására − elindult egy elvándorlás. Főleg az impulzusvásárlók morzsolódnak le, illetve azok, akik egyébként is ritkán vesznek lapokat. De fontos, hogy van egy olyan rétege a társadalomnak, amelyik kitart ezen termékek mellett. A kérdés, hogy hol áll meg az a  példányszám, ami után stabilnak tekinthetők a vásárlói igények. Azt nem állítom, hogy az új technológiai termékek nem kezdik ki ezt a szoros kapcsolódást, de ehhez idő kell. Az a kérdés, hogy melyek azok a médiaeszközök, amelyek a nyomtatott lapokhoz hasonló vagy esetleg jobb fogyasztási élményt tudnak nyújtani. Úgy látom, hogy ezek az alternatív eszközök egyelőre nem alakultak ki, illetve az okos telefonok, táblagépek elterjedtsége még messze nem éri el a minimális kritikus szintet. Az online pedig nem nyújt a nyomtatott lapokhoz hasonló pszichés élményt, s mindeközben a kiadók nem tudnak az online termékeken pénzt termelni. Ezért ők sem törekednek annyira az alternatív megoldásra, hiszen az online termékek üzleti modellje nem igazán vonzó.

− Említette, hogy idővel be fog állnii egy szintre az értékesített példányszám. Hol lehet ez a Nők Lapja vagy a Story, a Best esetében?
− Nincsenek erre vonatkozó kutatási adataink, de azt gondolom, hogy a mostani előfizetett példányszámhoz képest jelentősen magasabb szinten fog beállni a piac. Jelenlegi vásárlóink 25 százaléka fizet elő valamilyen magazinra, 75 százalék pedig a különböző elárusítóhelyeken vásárol. Azt gondolom, hogy ez az arány a későbbiekben is fenn fog maradni, hisz Magyarország is egy árushely-orientált kultúra. Azt nem tudom elképzelni, hogy az előfizetett példányszámok aránya nőni fog.

− Bár folyamatosan csökken a lapok példányszáma, napról napra újabb kiadványok jelennek meg. Önök tervezik valamilyen új magazin megjelentetését?
− A magazinpiacon legalább 7-8 éves megtérülési időszakkal kell számolni, ehhez már ma  meg kellene tudnunk becsülni, hogy ilyen időtávlatban milyen példányszámon működhet egy magazin. Emellett azt is tudnunk kellene, hogy a hirdetési piac csökkenése megáll-e például a magazinszegmensben. Ezekre a kérdésekre ma nem lehet egyértelműen pozitív válaszokat adni. A bizonytalanság senkit sem sarkall arra, hogy magazint indítson, így mi is csak kivételes esetben indítunk lapot. Szerintem a magazinpiac konszolidációjára viszont lehet számítani, s ennek több módja is lehetséges: például korszerű együttműködési formák (vegyesvállalatok, licencbe adás) alakulhatnak ki, amelyek optimálisabbá teszik a magazinok kiadását. Ezekre azonban kevés jel mutat, mert mindenki kivár.

Idővel fizetni kell az online-tartalomért

− Bő egy éve jelent meg sokadik hírportálként a hir24.hu. Mi volt ezzel a céljuk és az online-piacon látnak-e újabb réseket?
− A Sanoma sok esetben azért is sikeres, mert adoptálni tudja az egyik országban létrehozott  ötleteit máshol,  a hir24.hu esetében is ez történt, egy holland modellt vettünk át. Valójában kísérleteztünk, de a próbálkozás a mai világban nagyon fontos elem, s úgy tűnik, ebben az esetben ez bevált, hisz az oldal látogatottsága elég nagy − valószínűsíthetően azért, mert az olvasók rövid, tömör tartalmakat várnak −, miközben nagyon karcsú a költségstruktúrája. Ami azért is nagyon fontos, mert az online-piacon a bevételi források gyakorlatilag a hirdetési bevételekre korlátozódnak. S bár egy korszerű termékről van szó, ahhoz azonban még elég fiatal, hogy a hirdetési piacon is sikerről beszélhetnék ennek kapcsán. Minden további döntést annak tükrében hozunk meg, hogy mennyire jön be a hir24.hu-nak. Ha egy év múltán is perspektíva nélkülinek látjuk a portál piacát, akkor az nem csak a Sanoma-portfólióra, hanem az összes hír jellegű online-termékre nézve egy üzenet lehet.

− Legutóbb Szlovákiában döntött úgy, s állt össze több kiadó, hogy fizetőssé teszi az online-tartalmakat. Ez teljesen elképzelhetetlen Magyarországon?
− Erre semmi jelet nem látok. Azt hiszem, az lenne a megoldás, ha egy kiadó elkezdené ezt nálunk, s emellé persze olyan tartalmak is kellenek, amikért az ügyfelek hajlandók fizetni. Ahhoz, hogy fizetős legyen egy online-tartalom, valami nagyon különleges tartalmat kell adni, hiszen a magyar nyomtatottlap-piac tele van olyan termékekkel, amelyeknek a tartalma nem különleges és mégis fizetnek értük az emberek. Azt gondolom, hogy az internet, de a mobilmédia-alkalmazások esetében is el kell jönnie a fizetős szolgáltatások idejének, különben a kiadók nem fognak tudni megélni.

− Terveznek-e újabb akvizíciókat?
− Online területén ez evidencia, s ha ezen a piacon számunkra vonzó területek felmerülnek, folytatjuk akvizícióinkat.

A top-15 tévécsatornába kell kerülni

- A Story4, illetve ez év elejétől a Story5 csatornával a televíziós piacon is jelen van a Sanoma. Itt jobb kitörési lehetőségek vannak?
− A fogyasztónak a televízió mint vizuális megjelenítésre alkalmas eszköz kell. A jövőben tovább nő a vizualitás szerepe, s a monitor sokáig vonzerővel fog rendelkezni. S ha azt látjuk, hogy az emberek sok időt töltenek a televíziók előtt, abból az is következik, hogy a hirdetési pénzek is oda vándorolnak. A kábel- és műholdas televíziók befolyása növekszik a nézettség terén és a hirdetési piacon is, és csökken vagy stagnál a nagy kereskedelmi televíziók bevétele. Azonban én őket egyáltalán nem írnám le. Azt gondolom, hogy a tömeg elérésére a jövőben is nagyon nagy szüksége lesz a hirdetőnek, és ebben kiváló lehetőséget biztosítanak a tévék, míg az internet egy kicsit alábecsüli a tömeg elérésének a fontosságát, miközben túlbecsüli az individuális elérésekét.

− Ma mintegy száz magyar nyelvű televíziós csatorna fogható. Lehet értelme újabbak indításának?
− Akkor, ha a legnézettebb tíz-tizenötbe bejut a csatorna. Szerencsére a  Story4 ezek között van, jelenleg stabilan a hatodik-nyolcadik helyen áll. A többi, vagyis a top-15 alattiak ilyen szempontból nem számítanak, pontosabban bizonyos nézői közösségek számára fontosak lehetnek a kis csatornák, de nem lehet rájuk jelentős nyereségtermelő  modellt építeni, miközben a nagyokra igen, hisz a tévénézés 85-90 százalékát ezek a csatornák biztosítják.  Az előbbiek alapján tehát szinte teljesen mindegy, hogy száz vagy kétszáz csatorna van az országban; a verseny tehát arról szól, hogy miként lehet az elsők közé bekerülni.

− A Sanoma tehát beszállna újabb csatornával ebbe a versenybe?
− Mi azt gondoljuk, hogy  a televíziós piac vonzó, s ha van arra lehetőség, megjelenünk újabb csatornával is. A Story4 nyereséges csatorna, s azt gondolom, a Sanoma megtanulta, hogy kell televíziós csatornát működtetni.

− Milyen tematikus tartalommal jelennének meg?
− Ezt egyelőre keressük, mert nem könnyű tematikailag lefedetlen területeket találni, de a Sanoma Media Budapest az egyik legszélesebb portfóliójával meg tudja támogatni akár egy olyan csatorna piacra lépését is, amihez hasonló már van a piacon. Ugyanis, főleg azért, mert pénzszűke van, a verseny egyre inkább egymás kiszorításáról szól.

− Összességében milyen évet zárt tavaly a társaság?
− Kifejezetten elégedett vagyok a tavalyi évvel, mert megtartottuk forrásgeneráló képességünket, amire azért van szükség, hogy legyen készpénzünk és profitunk arra, hogy akvizícióinkat és új termékek bevezetését tudjuk finanszírozni, s emellett még mindig nyereségesek tudjunk maradni. Ez volt a cél, s ezt fenn tudtuk tartani. Úgy látom, ebben a tekintetben a tavalyi év volt  a legnehezebb, most tehát könnyebb időszak következhet.

Néhány Sanoma-kiadvány átlagos példányszáma
2009. I. félév2009. II. félév2010. I. félév2010. II. félév
Nők Lapja256 841252 864241 904238 478
Story271 934261 617247 931245 345
Színes RTV217 628205 676205 381194 304

Forrás: Matesz