Az azbesztet belső térben - kiváló hőállóságára való tekintettel - főleg vas- és acélszerkezetes épületekben a fémvázak tűzvész esetén bekövetkező olvadásának megakadályozására, az épületek külső felületén - a különböző vegyszerekkel, az időjárás viszontagságaival szemben való ellenállósága miatt - tetőfedésekhez alkalmazták. Az előbbi esetben főleg toronyházak, üzemcsarnokok, raktárak fémszerkezeteit a veszélyes anyagot 85 százalékban tartalmazó szórt azbeszttel vonták be. Az utóbbi esetben a palatetőknél a 85 százalék adalékanyag mellett mindössze 15 százalék az azbeszttartalom. Miután a hetvenes években a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen kimutatták az azbeszt - 10 és 40 év közötti lappangási idejű - tüdőrákkeltő hatását, az iparilag fejlett országokban először betiltották a használatát, majd a korábban beépített azbeszt - a környezet károsítása nélkül való - megsemmisítését is előírták. Az anyag új felhasználásának betiltásával párhuzamosan kártérítési perek sorozata kezdődött. Viszonylag rövid időn belül a "nyertes" károsultaknak - vagy bizonyíthatóan az azbeszt hatásával kapcsolatos haláluk után hozzátartozóiknak - dollármilliókat fizettek ki a munkáltatók. Ennek megelőzésére szisztematikusan hozzákezdtek az azbeszt épületekből való eltüntetéséhez, megsemmisítéséhez. Az EU országaiban átfogó jogszabály alapján folyamatosan csökken az azbeszttel szigetelt épületek száma. A tengerentúlon és a nyugat-európai országokban a veszélyes anyag szakszerű eltüntetése évente tíz- millió dolláros nagyságrendű üzlet. Magyarországon eddig nem készült olyan azbesztkataszter, amely azoknak az építményeknek a listáját tartalmazza, amelyekben jelentős mennyiségben található - a már legalább két évtizede különösen veszélyes anyagként számon tartott - kék azbeszt. (Ezek között nagyobb sport-, oktatási és egészségügyi célú épületek éppúgy megtalálhatók, mint például gyógyszer-, vegyipari és más, leginkább melegüzemű gyárak csarnokai.) 1992 óta tiltja rendelet a szórt azbeszt használatát, ám a már beépített azbeszt megsemmisítéséről még nem született jogszabály. Két évvel ezelőtt ugyan a környezetvédelmi tárcánál hozzákezdtek ennek megfogalmazásához, és a tervek szerint tavaly kellett volna hivatalosan is meghirdetni az új szabályozást, ez azonban nem történt meg. (Közben például a bontásból származó azbeszt veszélyes hulladéknak minősül.) A veszélyes mértékben azbeszttartalmú épületekben munkaerőt foglalkoztató munkaadókat semmi sem kötelezi arra, hogy kiváltsák ezt az anyagot. Erre pedig Magyarországon is van lehetőség, hiszen több cég is foglalkozik az azbeszt szakszerű eltávolításával, megsemmisítésével, egyelőre azonban kevés megrendelőjük van. A Magyar Azbeszt Szövetség (MASZ) elnöke, Zellei János szerint az azbesztmentesítés iránti csekély kereslet fő oka éppen az, hogy még nem született meg a rendelet az azbeszt megsemmisítéséről. Azt Zellei is elismeri, hogy ma még kevesen engedhetik meg maguknak a különleges eljárást igénylő azbesztmegsemmisítést. Ez azonban külföl-dön még mindig olcsóbbnak bizonyult, mint a kártérítésbe torkolló pereskedés. Azbeszt eltávolítására, megsemmisítésére Magyarországon 1992 óta évente kevesebb mint 200 millió forintot költöttek. A MASZ tucatnyi tagvállalkozása eddig többnyire nemzetközi vállalatok magyarországi cégeitől kapott megbízásokat ingatlanok azbesztmentesítésére. Az Alcoa-Köfém megbízásából például négy évre elosztva mintegy 800 millió forint összköltséggel távolították el, majd a kijelölt helyen megsemmisítették a társaság telephelyeiről származó veszélyes hulladékot. Csak felemás eredménnyel járó munkát végezhettek abban a többszintes budapesti épületben, amelyben a Skála-Metró áruház is található. E kereskedelmi egység felújításakor - három évre elosztva csaknem 120 millió forintért - elvégezték a szórt-azbeszt-tartalmú bevonatok eltávolítását, ám az épületegyüttes csaknem kétharmadát elfoglaló MÁV-intézmény azbesztmentesítésére a vasúttársaságnak egyelőre nincs pénze. BUBRIK GÁSPÁR **** KERETBEN **** A jogszabály-alkotási program szerint legkésőbb 2001-ben kell kormányrendeletet hozni az azbeszt által okozott környezetszennyezés megelőzéséről és csökkentéséről - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Hornyák Margit, a Környezetvédelmi Minisztérium hulladékgazdálkodási és környezettechnológiai főosztályának helyettes vezetője. A jelenleg folyó jogszabály-előkészítés alapja az Európai Unió országaiban érvényes irányelv, a szakmai egyezetést a Gazdasági Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium végzi. A készülő kormányrendelet várhatóan nemcsak az épületekben alkalmazott szórt azbeszt szakszerű kezelését szabályozza, hanem az azbeszt alapanyagú termékek - például építési pala, csövek - gyártását, forgalmazását is. A jogszabály-alkotási program szerint legkésőbb 2001-ben kell kormányrendeletet hozni az azbeszt által okozott környezetszennyezés megelőzéséről és csökkentéséről - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Hornyák Margit, a Környezetvédelmi Minisztérium hulladékgazdálkodási és környezettechnológiai főosztályának helyettes vezetője. A jelenleg folyó jogszabály-előkészítés alapja az Európai Unió országaiban érvényes irányelv, a szakmai egyezetést a Gazdasági Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium végzi. A készülő kormányrendelet várhatóan nemcsak az épületekben alkalmazott szórt azbeszt szakszerű kezelését szabályozza, hanem az azbeszt alapanyagú termékek - például építési pala, csövek - gyártását, forgalmazását is.