A fejvadász kifejezést Magyarországon gyűjtőfogalomként használják, az interneten hirdető vagy honlappal megjelenő cégek közlései szerint ebbe szinte minden belefér a felső vezetők keresésétől az újsághirdetéses kiválasztáson át a munkaerő-kölcsönzésig és a tanácsadásig. A régióban általában is ritka a fejlett piacon megszokott tiszta profil, pedig a klasszikus fejvadász cégek alapvetően csak a felső vezetők vagy speciális szakemberek felkutatásával  foglalkoznak (executive search), direkt megkeresés útján. Ha nem a potenciális topmenedzser kapcsolati tőkéjén múlik a későbbi munkaszerződés aláírása, akkor többnyire az előzmények sem a "megszokott" formában zajlanak, nem hirdetik meg a pozíciót. A megbízott tanácsadó ehelyett a háttérből kutatja a lehetőségeket az adott piaci szegmensben, úgy próbálja személyesen megkeresni a legmegfelelőbb jelölteket − akik jellemzően nem gondolkodnak váltáson −, magasabb pozíciót, érdekesebb munkakört, nagyobb felelősséget és természetesen jobb fizetést, juttatásokat ígérve. Ha egy cég elfogulatlanul szeretné a topmenedzsert megtalálni − fogalmazott Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke −, akkor "azt nem a belső humán erőforrásra specializálódott kollégának" kell levadásznia, hiszen egy vállalati hr-es kevésbé tud külső kapcsolatokat kiépíteni. A tanácsadót segíti viszont a kutatórészleg, amely azonosítja a keresett pozícióra szóba jöhető személyek körét, valamint naprakész információkat gyűjt a vállalkozás szempontjából releváns piaci szereplőkről (jelenlegi és leendő ügyfelek, célvállalatok).

Mivel az esetek 80 százalékában a betöltésre váró pozíciók nem hirdethetők, bizalmasan kell kezelni őket, marad a direkt módszer, a fejvadászat − nyilatkozta korábban a Trenkwalder-Humánerőforrás Kft. szakembere. A nemzetközi felmérések szerint világszerte növekedett a fejvadászoknak adott megbízások száma a kulcspozíciót betöltő vezetők kiválasztásakor. Magyarországon a fejvadászat mint üzletág alig 10 éves múltra tekint vissza. A topmenedzserek "levadászásához" segítségül hívják az internetet, a keresőprogramokat, a közösségi oldalakat (Facebook, LinkedIn) is, de gyakran egy-egy ismerősi ajánlás is hasznos lehet. Csaposs Noémi szerint nincs egyértelműen elkülöníthető tendencia a magán- és közszférában foglalkoztatott topmenedzserek alkalmazásának szokásai között. Vannak kiugró példák, hiszen egyes állami vállalatok és hivatalok, minisztériumok esetében a piaci igények, a strukturális változások, összevonások gyakori változása mellett az is előfordul, hogy akár egy éven belül is több vezető váltja egymást.