A nyilvánosság hiánya, fel nem vetett fontos kérdések, idő előtt elvégzett vizsgálatok − egyebek mellett ilyen kifogások hangzottak el a fukusimai nukleáris válság után az európai atomerőműveknél elrendelt stressztesztek kapcsán tartott sajtóbeszélgetésen. Mivel még a 2011. márciusi fukusimai történések háttere sem ismert tökéletesen, felmerül a kérdés, nem volt-e túlságosan korai az összeurópai stresszteszt − fogalmazott Perger András, az Energiaklub projektvezetője. A tesztek során például az emberi tényező szerepét sem tanulmányozták, noha ennek kiemelt szerepe van. A szakember szerint kérdéses, érvényesült-e politikai befolyás a folyamatban, az elemzések szerinte mindenhol a "mi erőművünk a legbiztonságosabb" jellegű megállapításokkal zárultak, és bár megoldandó problémákat is felszínre hoztak, elgondolkodtató, hogy azokat csak a fukusimai események tükrében tartják anyagi ráfordításra érdemesnek.

A stressztesztek egy sor potenciális kockázati forrást eleve nem vizsgáltak, mivel azok alapvetően a Fukusima-esetből indultak ki. Nem kutatták többek között a nukleáris hulladék tárolásával összefüggő biztonsági kérdéseket, illetve a földrengés, elárasztás és egyéb szélsőséges időjárási helyzetek hatásainak vizsgálata mellett explicite nem elemezték a terrorcselekmények, például repülőgép-becsapódás lehetséges következményeit.

A stressztesztekkel kapcsolatban többször elhangzott kritikai észrevétel, hogy a folyamat meglehetősen zárt, emellett aggályos, hogy gyakran éppen az üzemeltető cég delegálta a vizsgálatot végző szakértőket, az érdekeltségek összeérése miatt pedig vélemények szerint kétséges lehet a vizsgálat megfelelősége is.