Jövő év elején léphet hatályba a megújuló alapú energiatermelés új modellje Lengyelországban, a kormány célja, hogy 40 százalékkal csökkentse a zöld energia költségeit. Az áramot jelenleg 90 százalékban szénből előállító országban 2011 óta dolgoznak az új támogatási rendszeren, amelynek fő célja, hogy egyensúlyt teremtsen a rezsiszámlák csökkentésére vonatkozó kormányzati, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós törekvések között. A tervek szerint az újonnan üzembe álló zöldenergia-termelőktől 15 éven keresztül venné át az áramot az állam, illetve ezzel párhuzamosan csökkentenék a kiosztott zöld bizonyítványok mennyiségét is − idézte a Bloomberg Jerzy Pietrewicz gazdaságiminiszter-helyettest. A tervezett, aukción alapuló rendszer célja, hogy a versengő projektek közül a legalacsonyabb termelési árral rendelkezőt részesítse előnyben.

Az uniós kötelezettségek alapján Lengyelországnak a 2012-es 11,5 százalékról 2020-ra 20 százalékra kell növelnie a tisztább forrású energia részarányát − a kormány azonban ezzel párhuzamosan csökkentené a fogyasztóknak évi 4 milliárd zlotyba (nagyjából 280 milliárd forintba) kerülő zöld-dotációt. Az új szabályozás azonban csak az új üzembe helyezéseket érinti majd, a meglévő egységek a korábbi szabályok szerint jutnak majd támogatáshoz. A zöld energia legjelentősebb forrása ma Lengyelországban a biomassza alapú termelés, e szegmens kontrollálatlan és gyors fejlődése azonban a zöld bizonyítványok túlkínálatához vezetett a piacon, ami az elmúlt években komoly áreséssel járt együtt a gazdaság lassulásával (2012 eleje óta 65 százalékkal csökkent a bizonyítványok értéke idén februárig, a megawattóránként 100,5 zlotys mélypontról azonban az utóbbi időszakban újra 200 zloty közelébe emelkedett értékük.)

A szabályozás ugyanakkor elősegítené a biomassza alapú erőművek terjedését, a megfelelő alapanyagforrások közelében. Jelenleg a kizárólag biomasszát elégető egységek mindössze 5 százalékot jelentenek a teljes biomassza alapú áramtermelésből,  a szénerőművekben a szénnel együtt elégetett fa részaránya ezzel szemben 80 százalékot jelent (ami egyben a teljes megújuló alapú termelés harmadát adja). Az idei második félévben hatályba lépő szabályozás éppen ezt az együtt égetést minimalizálná, a korábbinál jelentősebb támogatást adva a kizárólag biomasszával termelő erőműveknek. A Lengyelországban működő 27 biomassza-erőmű beépített teljesítménye 820,7 megawatt, amit legutóbb a francia GdF Suez 205 megawattos fejlesztése egészített ki.

A társaság idén nyáron adta át a délkelet-lengyelországi Polaniecben a világ legnagyobb − Green Unit névre keresztelt −, teljes egészében biomassza tüzelésű erőművét. A 250 millió euró (mai árfolyamon mintegy 75 milliárd forintból) épült, 205 megawatt beépített kapacitású erőmű 600 ezer háztartás éves áramfogyasztásának megfelelő mennyiségű energiát termel és 1,2 millió tonnával csökkenti az ország éves széndioxid-kibocsátását. Az új egység 80 százalékban erdészeti és 20 százalékban mezőgazdasági melléktermékeket éget el, nettó hatásfoka 38 százalék, a tervek szerint a teljes kapacitás évi 900 ezer tonna erdészeti és 220 ezer tonna mezőgazdasági biomassza elégetését jelenti majd, főként helyi forrásokból − mondta az erőmű bejárásán Igor Grela, a GdF Suez Lengyelország termelési igazgatója.

Az erőmű évente 1,2 terawattóra áram termelésére alkalmas, többek közt szalmapellet, gyümölcshéj, Ukrajnából importált napraforgópellet, illetve indonéz pálmamaghéj és spanyol olívatermesztési melléktermékek felhasználásával. A Green Unit mintegy 3 évig tartó építése közel 700 munkahelyet teremtett a régióban, az üzemeltetés pedig 100 fő foglalkoztatásához, illetve − becslések szerint 2-3 ezer beszállítói munkahelyhez − járul hozzá a Krakkóhoz közeli régióban. A GdF Suez lengyel leánycégének zöldáramtermelése az új egységgel 700-ról 1500 gigawattórára emelkedik (a vállalat összesen 1882 megawatt termelőkapacitással rendelkezik az országban, ebből a szél és biomassza alapú egységek 307 megawattot jelentenek) − a társaság ezzel tavaly piacvezetővé vált Lengyelországban a megújuló energiák terén.

 

Szerző: Leszák Tamás