A kergemarha-kór (BSE) Magyarországon még nem ütötte fel a fejét - mondta lapunknak Balogh József állatorvos. A gyanús eseteket - az állami állat-egészségügyi szervek előírása szerint elővigyázatossági okokból - jelenteni kell, ezt követően az Országos Állategészségügyi Intézetben állapítják meg a diagnózist. Surányi Lajos, a budapesti Állategészségügyi és Élelmiszeripari Állomás igazgatóhelyettese sem tud arról, hogy idehaza előfordult volna BSE-megbetegedés. A fertőzésért - amely az agyvelőben okoz elváltozást - egy vírus tehető felelőssé. Ezt az aktiválja, hogy a téli hónapokban az állatok immunrendszere meggyengül, miután a tömörített téli takarmány - a siló - fogyasztása rengeteg mérgező anyagot halmoz fel bennük. Az embernél - akinél a fertőzés végzetes következményekkel járhat - a megbetegedést a marha agyvelejének fogyasztása okozza, az azonban nem bizonyított, hogy a vírus a fertőzött állat húsának fogyasztásával is megkapható. A korábbi - németországi és angliai - eseteknél voltak olyan feltételezések, hogy a betegség nemcsak marhaagyvelő fogyasztásával, hanem agyvelő és hús érintkezése esetén is terjed, ez azonban utólag nem igazolódott be - mondta Surányi. A magyarországi legális vágóhidak mindegyike folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt áll, így minden betegséget azonnal észlelnek. A néhány százalékos piaci részesedésű illegális vágóhidak ellenőrzése azonban nem megoldott - véli Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének főtitkára. A magyar állam havonta elküldi Brüsszelnek az adott idő alatt előforduló összes állati fertőzésről szóló jelentését. Korábban a kergemarha-kór nem volt jelentésköteles, az emlékezetes angliai esetek után azonban ez a betegség is feketelistára került. A BSE tudományos vizsgálatából és a betegség körüli bizonytalanságból az unió úgy igyekszik politikai tőkét kovácsolni, hogy a különösen veszélyesnek nyilvánított országokat adminisztratív úton kizárja a marhaexportból. A napokban közzétett EU-jelentés országos bontásban jeleníti meg a kergemarhakór-fertőzés kockázatát (NAPI Gazdaság, 2000. augusztus 2., 1-3. oldal). Svájc kivételével más EU-n kívüli országban nem ütötte fel a fejét a kór, BSE-fertőzött birkákat gyanítanak viszont az Egyesült Államokban és Kanadában. Szakértők szerint a magyar húsüzemek az uniós csatlakozáskor akár versenyelőnyt is kovácsolhatnak abból, hogy olyan országból exportálnak, ahol még nem fordult elő BSE-fertőzés. ROZGONYI GYÖRGY