A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyilvántartásba vette, így megkezdheti működését az első magyar kockázati tőkealap, az RFH Informatikai Kockázati Tőkealap. Az alapot 3 milliárd forint tőkével hozták létre zárt körben, a szükséges tőkét az alapkezelő fő tulajdonosa, a Regionális Fejlesztési Holding Rt. biztosította. Mivel az RFH állami tulajdonú társaság, így a kockázati tőkealapok működését szabályozó 1998. évi - sokat bírált - törvény hatálybalépése óta az elsőként működésbe lépő alap elindulásához is állami segédlet kellett. Az alap kezelőjét, az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt.-t ez év februárjában hozták létre, 100 millió forint jegyzett tőkével. Hazai kis- és középvállalkozásoknak nyújt klasszikus kockázati tőkefinanszírozást - mondta József Csaba, az alapkezelő vezérigazgatója a NAPI Gazdaságnak. Iparági alapként funkcionál majd, kizárólag az informatikai és a távközlési szektorban fog befektetni. A befektetett tőke nagysága 50-től 450 millió forintig terjed projektenként. A 450 millió forintos felső határ a törvényi előírásból adódik. Az 50 millió forintos alsó határt pedig egyrészt méretgazdaságossági szempontok indokolták, másrészt így jól illeszkedik a szintén az RFH-csoporthoz tartozó regionális fejlesztési társaságok befektetési politikájához. Ezek lehetséges befektetéseinek ugyanis 50 millió forint a felső határa. Az alap elsősorban kisebbségi tulajdont szerezne kis- és közepes vállalkozásokban. Ugyanúgy beszállnának induló vállalkozásokba, amelyek egy-egy jó, megvalósítható projekttel rendelkeznek, mint ahogy már működő cégeknek is nyújtanának finanszírozási lehetőséget piacszerzéshez, esetleg technológiai fejlesztéshez. Az alap látókörébe tartozik emellett az egyes társaságok kihelyezendő, leváló tevékenységeire létrehozott (outsourcing) cégek támogatása is. Három-hat éves befektetésekben gondolkozunk - mondta József -, s a kiszállásnál az összes, kockázati tőkealapoknál szokásos módszert számításba vesszük majd. Így a tulajdonostárs, esetleg a cég vezetői általi kivásárlás ugyanúgy szóba jöhet, mint a közös értékesítés, az esetleges nyilvános kibocsátás és a tőzsdei bevezetés is. Eddig 15-20 projektet néztek már meg első körben, s ebből legalább 3-4-et alkalmasnak találtak arra, hogy alaposabban megvizsgálják, érdemes-e részt venni benne - mondta a vezérigazgató. Lovas András