Nagyon erősnek tűnik a magyar részvénypiac felülteljesítésének évek óta tartó trendje, és egyelőre nincs arra utaló jel, hogy ez a tendencia megszakadna. Legalábbis ezt mutatja a magyar részvénypiac német részvénypiachoz viszonyított teljesítményét mérő mutató, az úgynevezett relatív erő (RS). A BUX euróban mért értékét a német tőzsde vezető indexéhez, a DAX-hoz hasonlító mutató az elmúlt években emelkedő trendben van, és tavaly ősz óta ismét sokat emelkedett számításaink szerint.

A magyar részvénypiac 2015 januárja óta tartó relatív felértékelődésében tavaly július közepétől idén januárig volt egy újabb hullám, ebben az időszakban a magyar részvények 38 százalékkal értékelődtek fel a németekhez képest. Igaz, ebben nem csak a BUX jó szereplése játszott szerepet, hanem az is, hogy a DAX ebben az időszakban hatalmasat esett az S&P 500-as amerikai részvényindexszel együtt.

Kapcsolódó

Azt, hogy a részvénypiaci folyamatok mennyire jól tükrözik gyakran a reálgazdasági folyamatokat, jól mutatja, hogy a német részvénypiac esését a német gazdaság lassulása is kísérte, miközben a magyar gazdaság egyelőre ellenállónak bizonyult a világban zajló negatív folyamatokkal szemben. Igaz, volt ez fordítva is, a magyar gazdaság relatív alulteljesítését akkor jól leképezte a BUX gyenge teljesítménye, a relatív erő mutató valamivel kevesebb, mint 5 év leforgása alatt 2010 tavaszától kezdve kevesebb, mint harmadára zuhant.

A relatív erő mutatóra, ha grafikont készítünk belőle, hasonló törvényszerűségek érvényesek, mint bármely más árfolyamgrafikonra a technikai elemzés szabályai szerint. E szerint trendszerűen mozog, az emelkedő trendben mindig magasabb csúcsok alakulnak ki a bekövetkező korrekciókat követően, míg a csökkenő trendben ennek fordítottja igaz. Ha magasabb csúcsot csinál a mutató, akkor pozitív trendfordulóról lehet beszélni és a negatív trend megszakadásáról. Pontosan ez történt 2015 őszén, amikor a mutató újabb, magasabb csúcsot csinált, és azóta is emelkedő trendben van. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a trendfordulót követően csupa DAX-részvényből álló portfólióját egy hasonló, a BUX részvényeiből álló portfólióra cserélte volna, akkor jobb hozamot tudott volna elérni.

A BUX ugyanakkor január közepe óta már nem tudta követni azt az ütemet, amit a DAX produkált a vezető tőzsdéken lezajlott heves pozitív fordulatot követően. Igaz, a magyar tőzsdeindex is új, történelmi csúcsra emelkedett, azonban relatív teljesítményét tekintve euróban számolva az elmúlt három hónapban 10 százalékos lemaradásban van a német részvénypiachoz képest. Ráadásul az előző felülteljesítő hullám olyan nagy volt, hogy a mostani szintekhez képest még egy további 20-25 százalékos alulteljesítés is beleférne anélkül, hogy a hosszabb távú emelkedő trend veszélybe kerülne. Ebből az következik, hogy hosszabb távon arra kell számítani, hogy a magyar részvények felülteljesítik majd a német tőzsdét.

Azonban az elmúlt három hónap lemaradása még messze nem olyan mértékű, hogy ez alapján most kellene magyar részvényekre váltani.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!