Áprilisban is tovább hízott a háztartások értékpapír-állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján. A kisbefektetők számláin a hónap végén 14 545,8 milliárd forintnyi magyarországi kibocsátású értékpapír volt, ami történelmi rekordnak számít, ebből 9 517,3 volt a magyar állampapír. 

Ez szintén historikus csúcs, az állampapírok iránti lakossági kereslet azonban valamelyest visszaesett a negyedik hónapban. A lakosság mindössze 73,4 milliárd forint értékben vásárolt többet belőlük, mint amennyit eladott, illetve amennyi lejárt. A rövid állampapírokból már nem újul meg a teljes lejáró mennyiség, a több éves futamidejű kötvényeké viszont növekszik, áprilisban már 8 046,8 milliárd forintnál tartott. 

Kapcsolódó

Nem bírja a kedvenc a versenyt az inflációval

A lakosság egyes számú kedvence a Magyar Állampapír Plusz (máp+), amelyben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint csaknem 5640 milliárd forint van. A hanyatló kereslet egyik oka lehet, hogy a korábban vonzónak számító hozamot a befektetők egy része már kevesli, a jelenlegi magas infláció mellett ugyanis a máp+ nem képes már reálhozamot termelni. 

Háztartások értékpapí-állománya 2021. április
ÉrtékpapírÁllomány (Mrd Ft)
Állampapír9 517,3
Egyéb hitelpapír67,64
Befektetési alap4137,21
Részvény823,69
Összesen14545,82
Forrás: MNB

A többi kötvény típusú értékpapír továbbra sem hozza lázba a lakosságot. A jelzálogbankok jelzálogleveleiből nem vásárolnak kisbefektetők, a hozamuk is alacsony, és azokat általában a bankok vagy az MNB jegyzi le, hiszen kellenek a jelzáloghitelek mögé forrásnak. A hitelintézeti kötvénykibocsátás ritka, hiszen a bankok az állami programoknak és a növekvő betétállománynak köszönhetően bőségesen hozzájutnak olcsó forráshoz, nincs szükségük kötvényekre. A háztartásoknál csupán 55,4 milliárd forintnyi banki kötvény van - ez az állomány nagyjából két éve stagnál -, amelynek a nagyobbik része (41 milliárd forint) devizakötvény. 

A vállalati kötvénypiacot jelenleg az MNB növekedési kötvényprogramja (NKP) pörgeti. A kötvénykibocsátásra képes, valamennyire megbízható adósnak számító hazai cégek ennek keretében dobnak a piacra értékpapírokat, amelyek hozama az MNB részvételének is köszönhetően általában olyan alacsony, ami a lakossági befektetőket nem érdekelné. A Richter legutóbb a tízéves állampapírnál is alacsonyabb kamattal bocsátott ki, mint a magyar állam. Az NKP-s kötvények címlete is magas a legtöbb kisbefektető számára (100 ezer eurónál indul), emellett az is elveheti a kedvüket a vásárlástól, hogy korábban a lakosság számára is értékesített vállalati kötvények kibocsátóival - Quaestor, E-Star (Enefi), B-Tel stb.-  komoly problémák voltak. 

Aki mer, az nyer

A magasabb hozam reményében egyre többen vállalnak nagyobb kockázatot. Az átlagos lakossági ügyfelek egyelőre még vásárolják az állampapírokat, de a vagyonos réteg már egyértelműen más irányba mozdult el. Az Erste Bank nemrég közölte, hogy egy év alatt a részvény jellegű befektetések aránya 17-ről 30 százalékosra nőtt a privátbanki ügyfélkörben. 

Magyarországi befektetési alapokban 4 137,2 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, áprilisban 20,9 milliárd forintért vásároltak új befektetési jegyeket, a márciusi kiváló hónap után viszont a hozamok kedvezőtlenül alakultak, 12,8 milliárd forintos mínuszban álltak az árfolyamok a hónap végén.

A részvénypiacon is nagyon aktívak a kisbefektetők a járvány tavalyi kirobbanása óta. Áprilisban több mint 20 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a Budapesti Értéktőzsdén, ezzel 823,7 milliárd forintos rekordra ugrott az állományuk még úgy is, hogy a hónap folyamán az árfolyamok esése miatt 12 milliárd forintot veszítettek. A nem pénzügyi vállalatok részvényein veszítettek csak a befektetők, 18,8 milliárd forintot.

A bankpapírok - főleg az OTP-ről van szó - ugyanebben az időszakban 6 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget hoztak a háztartások számára. A kisbefektetők áprilisban jó érzékkel 11,2 milliárd forinttal szálltak be a bankrészvényekbe, így most már több mint 300 milliárd forintjuk van ilyen papírokban. Megérte bevásárolni a 13-13,5 ezer forintos OTP-részvényekből a negyedik hónapban, hiszen most már 16500 forint fölötti történelmi csúcson forog a bankpapír, két hónap alatt 20-25 százalékot is kereshettek rajta a kisbefektetők. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!