Más a megbízás és más a meghatalmazás, hiszen az előbbi a szerződések egyik fajtája, az utóbbi pedig a képviselőhöz, más személyhez vagy hatósághoz intézett jognyilatkozat, amellyel feljogosítunk valakit a nevünkben való eljárásra. A meghatalmazásról általában tudni kell, hogy az azzal szembeni alakszerűségi elvárások teljesítését alapvetően az dönti el, milyen ügyletben járunk el. A polgári törvénykönyv rögzíti, hogy a meghatalmazáshoz olyan alakszerűség szükséges, amilyet a jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre ír elő. Így szóbeli meghatalmazás is elegendő egy olyan ügylethez, ahol a jogszabály nem ír elő írásbeliséget, például ingó dolog adásvételénél, ám teljes bizonyító erejű magánokirati formába kell foglalni és ellenjegyeztetni kell az ingatlan vásárlására vagy eladására szóló meghatalmazást. A meghatalmazás - eltérő megállapodás hiányában - annak visszavonásáig érvényes, ám jóhiszeműen eljáró harmadik személy irányában a visszavonás csak akkor hatályos, ha azt a harmadik személlyel közölték. Fontos tudni, hogy a meghatalmazás visszavonásának jogáról a meghatalmazó érvényesen le nem mondhat. A meghatalmazás megszűnik tehát, ha annak tartama lejár, azt visszavonták, illetve akár a meghatalmazó, akár a meghatalmazott meghal. Az írásbeli meghatalmazásnál tettünk említést arra vonatkozóan, hogy a meghatalmazást adott esetben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egyszerűbb az eset, ha a meghatalmazás közokiratba foglaltan készül, hiszen azt az arra jogosított közjegyző vagy külképviselet, illetve más hatóság, közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állítja ki, így az bizonyosan megfelel a jogszabályi feltételeknek. Fontos és visszatérő kérdés azonban, hogy ha nem kívánjuk vagy nincs módunk közokiratba foglalni a meghatalmazást, milyen feltételei, kellékei vannak a teljes bizonyító erejű magánokirat elkészítésének. Ez különösen azért fontos, mert a cégjog körében a taggyűlésen vagy a közgyűlésen meghatalmazott is képviselheti a tagot. Következő cikkünkben ennek az okirati formának a fontos szabályait ismertetjük, amelynek alapján bárki abszolút jogszerű és alakszerű meghatalmazást készíthet. MÉSZÁROS ISTVÁN SÁNDOR, ÜGYVÉD